Növekvő munkanélküliség

Az utóbbi három hónapban tovább növekedett a munkanélküliségi ráta, amely ismét elérte a 5,9 százalékot, így 0,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A foglalkoztatási helyzet a már előre bejelentett újabb tömeges elbocsátások miatt – mint a székesfehérvári IBM, vagy a Dunaferr és a Mol várható nagy létszámú leépítése – az év hátralévő időszakában és jövőre drasztikusan romlik majd.

Az utóbbi három hónapban a nemzetközi szinten összehasonlítható munkanélküliségi ráta 5,9 százalék volt, ami 0,4 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma augusztus–október hónapokban 243 ezerre nőtt, ami 15 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbi értéket – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi tájékoztatójából. A vizsgált időszakban a munkavállaló korú népesség 64,7 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma az utóbbi három hónap átlagában 3,893 millió fő volt, csaknem annyi, mint az előző év azonos időszakában. Az EU-országokban az időszak középső hónapját jelentő szeptemberben a munkanélküliségi ráta átlagosan 7,5 százalék volt.
A KSH kimutatása szerint a munkanélküliek 44,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a tartósan munkanélküliek aránya 1,5 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,2 hónap volt, ami hasonlóan alakult, mint egy évvel korábban. A 15–24 éves fiatalok aránya az összes munkanélkülin belül 26,2 százalék, az ebbe a korcsoportba tartozók munkanélküliségi rátája 13,3 százalékot ért el, ami 2,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábban mértnél. Az EU-országokban erre a korcsoportra vonatkozó munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapjában 15,3 százalék volt. Az adminisztratív forrásból származó statisztika szerint október végén a regisztrált munkanélküliek száma 328 ezer volt. A nyilvántartott munkanélküliek közül 105 ezer fő kapott munkanélküli-járadékot, négyezren jövedelempótló támogatásban, míg az utóbbit felváltó rendszeres szociális segélyben 104 ezren részesültek. Az ismét emelkedésnek indult munkanélküliség drasztikus növekedését jelzi előre, hogy ezekben az adatokban még nem szerepelnek a nagyobb létszámot érintő, már bejelentett csoportos leépítések, így többek között a székesfehérvári IBM 3700 dolgozóját érintő, a Dunaferr privatizációs elképzeléséhez elkészített tanulmány szerint a jövő év végéig várható 3500 fős leépítés, valamint a Mol csaknem 2500 dolgozójának legutóbb jelzett elbocsátása.
***
Versenyképtelen a versenyszféra. Elsősorban a versenyszférában bekövetkezett leépítések miatt növekedett meg a munkanélküliség, amelynek emelkedése valóban jelentős a tavalyi évhez viszonyítva – mondta érdeklődésünkre Barta Attila, a Kopint-Datorg Rt. tudományos főmunkatársa. Szerinte júniustól érzékelhető igazából a munkanélküliek számának emelkedése, miközben a foglalkoztatottak számában stagnálás, esetleg kismértékű növekedés regisztrálható. Ez főleg annak tudható be, hogy a költségvetési szektorban végrehajtott jelentős béremelés hatására többen vállaltak munkát ezekben az intézményekben. Belyó Pál, az Ecostat KSH Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója a konjuktúra visszaesésének tulajdonítja a munkanélküliség emelkedését. A vállalatok bizalmi indexe azt jelzi, hogy kivárnak az újabb beruházások megkezdésével. Évek óta gondot jelent a pályakezdők magas munkanélküli-aránya, melyen várhatóan az uniós csatlakozást követően megnyíló külföldi munkavállalási lehetőség változtathat majd.