Egy dal miatt tiltották be, majd negyven évig nem vetítették a nagy sikerű romantikus filmvígjátékot

A Szélesvásznú történelem következő adásában az 1935-ös Budai cukrászda című romantikus filmvígjátékot elemzik. Szanyi Sarolta vendége Csatári Bence történész és Kurutz Márton filmtörténész.

2025. 07. 12. 14:00
Somlay Artúr és Perczel Zita a Budai cukrászda egyik jelenetében Forrás: wikipédia
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Budai cukrászda: egy műdal miatt kapott piros lámpát

Egy dal miatt tiltották be, majd negyven évig nem vetítették a nagy sikerű romantikus filmvígjátékot
Forrás: Hunnia Filmgyár

A Budai cukrászda 1935-ös megjelenésekor óriási sikert aratott, ám a háború után betiltották és negyven évig nem vetítették sehol. Az ok: a filmben felcsendülő, Szabadkai udvaron című műdal, hiszen a jugoszláv megszállás idején a magyar katonák ezt énekelték Szabadkába vonulásukkor. – Ennek van egy regényelőzménye, Zágon István Rózsakirálynő című műve, amelyet a Pesti Hírlap folytatásokban közölt 1929-ben, aztán '35-ben kiadták egy füzetke formájában – mutat rá az adásban Kurutz Márton, hozzátéve: bevált recept volt, hogy egy regénysikert megfilmesítsenek, itt sem történt másképp.

Mint a filmtörténész elmondja, a Budai cukrászda című filmnek két „soundtrackje” van, az egyik a Szabadkai udvaron című dal, ami hatalmas sláger volt a filmtől függetlenül, a másik pedig A ma este még tiéd vagyok című, Hajdú Imre szerzeménye, amely alább hallható:

Sajátos humor

A film főszereplői Perczel Zita és Kabos Gyula, utóbbival kapcsolatban Kurutz Márton kiemeli a színészi zsenialitást, mint mondja, ez a fajta humor sajnos ma már nincs jelen a filmen. Hozzáteszi: ha megnézzük a kortárs francia, angol, német alkotásokat, ugyanezeket az erős karaktereket figyelhetjük meg, akik mára teljes mértékben eltűntek a vászonról.

A filmben a vidék és a főváros ellentéte jelenik meg, mint azt Csatári Bence elmondja, a két világháború közötti Magyarországon órási volt a szakadék a főváros és a vidék között. Budapesten a közvilágítás már a Ferenc József-i időkben megindult, de vidéken csak 1963-ra, a Kádár-rendszer konszolidációjának kezdetére vezették be a villanyt teljes mértékben. Mentalitásban és az életmódban is hatalmas különbségek mutatkoztak a két világ között, míg a fővárosban már taxit lehetett fogni, ez vidéken elképzelhetetlen volt. – A filmeken keresztül kapott a közönség képet arról, hogy mi van a nagy pusztaságon túl, és egy óriási dolog volt, amikor a mozik megnyitottak vidéken is – tette hozzá Kurutz Márton. 

A Szélesvásznú történelem aktuális epizódjában a korabeli filmvígjátékok erejéről is szó esik, mint elhangzik, ezek az alkotások azon túl, hogy kiemelnek a hétköznapokból, beszippantanak, egy mai nézőnek is igazán szórakoztatóak tudnak lenni. A történelmi háttérről és a filmről egyéb érdekességeket is megtudhat, aki megnézi a műsor aktuális adását.

A Budai cukrászda szombat este 22.10-től lesz látható a Hír TV műsorán, az ismétlés vasárnap 13 órakor lesz, míg a Szélesvásznú történelem vonatkozó epizódját vasárnap délelőtt 11 órakor nézhetik meg.

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.