1944 nyarán, Budapest ostroma előtt néhány hónappal került a mozikba Hamza D. Ákos utolsó nagyjátékfilmje, az Ez történt Budapesten. A mű nem csupán egy fordulatos és szellemes vígjáték, hanem a magyar műfajfilm aranykorának záróakkordja, amely különleges módon egyesíti a kor hollywoodi screwball-komédiáinak könnyedségét és a háborús időszak keserédes valóságát.
Szélesvásznú történelem: Ez történt Budapesten
A történet alapja egy klasszikus félreértés: Dr. Orbói István (Hajmássy Miklós) ügyvéd egy válóper kapcsán ismerkedik meg Dr. Szikszay Erzsébettel (Muráti Lili), aki nemcsak szépségével, hanem jogi tudásával és karakán jellemével is feladja a leckét férfi kollégájának. A két, egymással szemben álló ügyvéd szócsatái és a nemi szerepeket kiforgató helyzetkomikumok révén a film frappánsan jeleníti meg a korszakban zajló társadalmi változásokat: az emancipált nő megjelenését, aki immár nem csupán múzsája vagy társa, hanem egyenrangú versenytársa is a férfinak – szakmailag és érzelmileg egyaránt.
Az Ez történt Budapesten forgatása 1944 márciusában indult. A film nyitójelenetei Budapest emblematikus helyszínein időznek: a Mátyás-templom, a budai Vár, a Halászbástya és a később megsemmisült dunai hidak tűnnek fel a kamera pásztázó mozgásában. Ezek a ráérősen komponált képek úgy hatnak, mintha az alkotók tudat alatt is érezték volna: a kamerájuk lencséjén keresztül a háború előtti, érintetlen főváros utolsó pillanatait rögzítik.
Bár a film alapvetően szalonvígjáték, hátterében ott lüktet a történelem. A dialógusokba beszivárognak a háborús utalások: elsötétítés, áruhiány, tartalékokkal megrakott inas – mindezek a korszak jellegzetességei. A fekete humorral átszőtt jelenetek egy letűnő világ utolsó derűs pillanatait örökítik meg, miközben a nyitójelenetekben Budapest még sértetlen szépsége tárul elénk – mintha előre sejtették volna az alkotók, hogy ezek a képek rövidesen múltba vesznek.
A forgatókönyvet Nóti Károly, a Hyppolit, a lakáj írója jegyzi, bár kényszerűségből ezúttal Dobos György néven. A zsidótörvények miatt a magyar filmipar ekkorra már szűkös és kontrollált keretek között működött, mégis képes volt olyan színvonalas alkotásokat létrehozni, mint az Ez történt Budapesten.
A film egyszerre menekülés és tükör. A háború súlyától terhelt nézők örömmel fogadták a könnyed tónusú, mégis mélyebb rétegeket hordozó történetet, amely képes volt néhány órára elfeledtetni a bombák közelségét. Ugyanakkor a férfi–női szerepek átalakulásán keresztül a társadalom változó arcát is megmutatta: a férfiuralom repedező falait, az új női identitás megszületését.
Az Ez történt Budapesten filmtörténeti fordulópont, és egyben előfutára annak az új, bizonytalan világnak, amely a háború után következett. Nem csoda, hogy rendezője és vezető színészei – köztük a mindig szellemes, független nőalakokban brillírozó Muráti Lili – a film bemutatása után rövid időn belül elhagyták az országot.
Az Ez történt Budapesten szombat este 22 órától lesz látható a Hír TV műsorán, az ismétlés vasárnap 13 órakor lesz, míg a Szélesvásznú történelem vonatkozó epizódját vasárnap délelőtt 11 órakor nézhetik meg.
