Tüneményes film Gaál Béla 1935-ben forgatott Budai cukrászdája. Annak ellenére találó a tüneményes jelző, hogy kőkemény problémákat feszeget a mű, ám érződik rajta, hogy forgatókönyvírója biztos tollforgató, Zágon Istvánnak hívják. A Hippolyt, a lakáj című filmet Zágon színdarabjából készítették, a Budai cukrászda az egyik regénye, aki viszont inkább a dalszövegekre emlékszik jobban, annak is biztos ismerős a neve, mert ő írta a Holdvilágos éjszakán című dalt. Jellemző, hogy a filmben felhalmozodó temérdek feszültséget az alkotók humorral igyekeznek feloldani, ezért is volt remek választás Kabos Gyula az egyik mellékszerepre, ám az is igaz, hogy Kabos akkor a legviccesebb, amikor nem akar viccelődni. A temérdek feszültség – ami valljuk be, hogy jót tesz egy filmnek –, viszont abból adódik, hogy a Perczel Zita által remekül eljátszott szereplőnek annyira édes a mosolya, hogy bárkit le tud venni a lábáról. Főleg akkor, ha életközépi válságban szenvedő híres és gazdag festőről van szó.
A film legnagyobb érdeme viszont az, hogy bemutatja, milyen, ha egy nő igazán szeret. Mélyen, halálosan, örökkön örökké. Dobos Ági alakítja a festő valódi szerelmét, aki nemcsak azt tanította meg nézők tömegeinek, hogyan kell megtartani egy férfit akkor is, ha az éppen másfelé kacsingat, ha nem képes észrevenni, hogy éppen azt a nőt készül elhagyni, aki őt a világon a legjobban szereti, hanem azt is bemutatta, mennyire erős egy igazi nő. Milyen remek módon tudja hasznosítani a női energiáit. Sőt még azt is igencsak hitelesen adja elő Dobos Ági, hogyan beszél egy érett nő a Perczel Zita által alakított naiv és butuska kislánnyal szemben.
Aztán abban is erős a Budai cukrászda, hogy az alkotók tisztességes magyar emberként 1935-ben nem hagyták szó nélkül azt, ami a húszas, harmincas években minden magyar embert foglalkoztatott. Nézők tömegeinek adott a film némi vigaszt a trianoni békediktátum eszeveszett rombolása után legalább azzal, hogy nemcsak a filmbéli kintornás révén hallhatták a Szabadkai udvaron című dalt, hanem azt is láthatták a mozivásznon, hogy a menetelő katonák is ezt énekelték. Majd amikor a II. világháború után hatalomra kerültek hazánkban a kommunisták, akik a mai napig nem tűrnek semmilyen ellenvéleményt, és a múltat, a hagyományokat, a családot végképp szerették volna, és azóta is szeretnék eltörölni, a filmet a második világháború után négy évtizedre betiltották. Így nem tudta kifejteni a hatását a nézőkre.
