Otthon start: ízekre szedte a Portfólió cikkét az államtitkár

Panyi Miklós: a szerző rossz alapterülettel, rossz négyzetméterárakkal, kétszeresen rossz kereseti adatokkal dolgozik.

Nem az első eset, hogy alaptalan támadás éri a szepemberben induló Otthon start programot Forrás: Shutterstock

„A Portfólió a szakmaiság hiánya vagy más okból nem érti az Otthon start program lényegét?” – tette fel a kérdést közösségi oldalára feltöltött bejegyésében Panyi Miklós. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára ezt írta: 

A Portfólió tegnap izzadságszagú, a tudományosság és szakmaiság mázával leöntött cikkel igyekezett bizonygatni, hogy a fix 3 százalékos hitel bizony nem valós segítség a fiatalok lakhatási helyzetének megoldására. Ennél nagyobbat nem is tévedhetne a cikk szerzője, ezt a tévedést pedig vagy a szakmaiság hiányának vagy valamilyen más nem ismert oknak vagyunk kénytelenek betudni.

De mi a baj Süle-Szigeti Bulcsú cikkével? Panyi Miklós szerint a cikk szerzője rengeteg adattal próbálja igazát – miszerint a program nem valós segítség – alátámasztani. De ezek szerinte több sebből véreznek:

• az általa használt adatok nem az első lakásvásárlók ingatlanviszonyaira vonatkoznak;
• az általa használt adatok nem az első lakásszerzők valós jövedelmi viszonyaira vonatkoznak;
• hibás a vizsgált ingatlanok köre;
• hibásak a területi alapú jövedelmi és ingatlanár-összehasonlítások.
  Az államtikár arra hívta fel a figyelmet, hogy ezzel összhangban pedig teljesen hibásak a következtetések is. 
  „Azon pedig már meg se vagyunk lepődve, hogy a fix 3 százalékos hitellel kapcsolatban alapvető tényeket hallgat el a szerző. Nyilván azok nem illeszkedtek a cikk negatív hangvételű, téves végkövetkeztetésének keretrendszerébe…” –  írta az államtitkár. Hozzátette: de nézzük tételesen mi a baj Süle-Szigeti Bulcsú cikkével:
  
  Hibás ingatlanméret-számítás: A szerző úgy beszél átlagos lakásméretről, hogy nem tesz különbséget több fős családok (szülők és két vagy akár több gyermek) és egy egyedülálló első tulajdonának ingatlanméretre vonatkozó eltérő igényei között. A szerző szerint Otthon start esetén az a normális kiindulási pont, hogy egy fiatal átlagos méretű, nem pedig kisebb ingatlant keres első tulajdonként. A cikkben például a budapesti lakások átlagos alapterületét 57 négyzetméterben állapítja meg, a szerző ennek az ingatlannak az elérésére lő, holott egy tipikus fiatal életkezdő számára az első lépés – főleg Budapest estében egy 35-40, esetleg 45-50 négyzetméteres (egy-másfél szobás) lakás.  A cikk feltételezése életszerűtlen és torz, mert 20-30 százalékkal nagyobb ingatlanméretekhez méri az elsőlakás-vásárlókat, mint amit az élet diktál…

Hibás a vizsgált ingatlanok köre: A cikkben szereplő, településenként eltérő átlagos négyzetméterárakban benne vannak az Otthon start feltételrendszereinek nem megfelelő ingatlanok, így a luxusingatlanok átlagos négyzetméterárai is. Tehát a szerző olyan ingatlanok árait is bevonja a vizsgálatába (mintegy 30-40 ezer ilyen ingatlant), amelyek kiesnek a programból, így a szerző sokkal magasabb négyzetméterárakkal számol, mint a valóság.  Ez szintén súlyosan torzítja a cikk megállapításait. Nagyobb alapméret és magasabb négyzetméterárak, eddig. 

Hibás korcsoportvizsgálat: A cikk szerzője által vizsgált 20–29 éves korcsoport több szempontból sem tekinthető tipikus korcsoportnak: az elsőlakás-vásárlók általában a 20-as évek végi és 30-as évek eleji korosztályból kerülnek ki historikusan, tehát a korrekt megközelítéssel a 20–40 éves korosztály átlagkeresetét lenne célszerű alapul venni. A cikk szerzője nem ezt teszi, és ezért az ő általa vizsgálat sokaságban a 21 éves keresőt teszi a 29 éves mellé, nem a 27 és a 33 éves mellé. Emiatt kisebb átlagkeresettel számol, mint ami a valós helyzete az elsőlakás-vásárlónak.

Adóstárs lehetőségének elhallgatása: A szerző e ponton elhallgatja, hogy hogy a kölcsönt felvevő fiatal „mögé” adóstársként valamelyik szülő is be tud állni, az Otthon start program szabályai ezt megengedik, ez pedig tipikus, természetes élethelyzet. A jövedelmi viszonyok az adóstárs belépésével radikálisan megerősödnek, magasabb hitelek érhetőek el emiatt, nagyobb lakásokkal. Érdemes volna itt megint az életszagúságra törekedni, nem pedig elhallgatni azt.

Hibás a megyei kereseti adatok használata városok vonatkozásában: A cikk a megyei átlagkeresetek adataihoz rendeli hozzá a megyei jogú városok átlagnégyzetméter adatait, ami megint csak hibás módszertan. Egy balmazújvárosi vagy berettyóújfalui keresetből súlyos szakmai hiba debreceni négyzetmétereket számolgatni… Egy debreceni ingatlanvásárlás esetén nem a megyei kereseti, hanem a városi kereseti adatokból kell kiindulni, ami bizony 15-20 százalékos eltérést is jelenthet a kereseti viszonyokban. Még egy torzítás.

Fontos tények elhallgatása: A szerző nagyvonalúan átsiklott azon tény felett, hogy az Otthon start program keretein belül a maximálisan igényelhető 50 millió forint esetén közel 150 ezer forinttal kevesebb a havi törlesztőrészlet, mint egy piaci hitel esetén. Ennek következtében 25 év alatt akár 40-45 millió forinttal fizethet kevesebbet vissza egy elsőlakás-vásárló. Ez pontosan egy olyan kisebb lakásnak az összege, mint ami miatt a cikk szerzője kesereg, hogy elérhetetlen a fiatalok számára.  A fix 3 százalékos hitel kedvező konstrukciója révén 30-35 százalékkal magasabb hitelösszeg elérhető, mint piaci kamatok esetén. Bruttó 450 ezer forintos kereset esetén 20 millió forint helyett már 30 millió forint, ami bizony óriási segítség az ingatlanok hozzáférhetőségének javításában. Több és nagyobb ingatlanok érhetőek el ugyanazzal a keresettel!

A cikk tehát összefoglalva, rossz alapterülettel, rossz négyzetméterárakkal, kétszeresen rossz kereseti adatokkal dolgozik, miközben elhallgatja a program által nyújtott fontos kedvezményeket és tényeket – az adóstárs bevonásának lehetőségét, a nagyobb hitelösszeg elérhetőségét –, amivel jelentősen feljavult az első lakásvásárlók hozzáférése az ingatlanokhoz. 

„Javasoljuk ezért, hogy a Portfólió a jövőben igyekezzen visszahelyezkedni a szakmaiság talajára, valós és észszerű adatokra alapozva közelítsen olyan fontos társadalompolitikai kérdésekhez, aminek a kezelése közös – nem csak kormányzati – felelősség, és ezért az túlmutat a kattintásvadász és szenzációhajhász cikkek megírásának és megjelentetésének világán. Bízunk benne, hogy a cikk szerzője is ennek a szellemében viszonyul a kortársainak lakhatását nagymértékben segítő és több tízezer fiatal számára az első otthon megszerzését elősegítő programhoz!” – tette hozzá Panyi Miklós.