Hibás korcsoportvizsgálat: A cikk szerzője által vizsgált 20–29 éves korcsoport több szempontból sem tekinthető tipikus korcsoportnak: az elsőlakás-vásárlók általában a 20-as évek végi és 30-as évek eleji korosztályból kerülnek ki historikusan, tehát a korrekt megközelítéssel a 20–40 éves korosztály átlagkeresetét lenne célszerű alapul venni. A cikk szerzője nem ezt teszi, és ezért az ő általa vizsgálat sokaságban a 21 éves keresőt teszi a 29 éves mellé, nem a 27 és a 33 éves mellé. Emiatt kisebb átlagkeresettel számol, mint ami a valós helyzete az elsőlakás-vásárlónak.
Adóstárs lehetőségének elhallgatása: A szerző e ponton elhallgatja, hogy hogy a kölcsönt felvevő fiatal „mögé” adóstársként valamelyik szülő is be tud állni, az Otthon start program szabályai ezt megengedik, ez pedig tipikus, természetes élethelyzet. A jövedelmi viszonyok az adóstárs belépésével radikálisan megerősödnek, magasabb hitelek érhetőek el emiatt, nagyobb lakásokkal. Érdemes volna itt megint az életszagúságra törekedni, nem pedig elhallgatni azt.
Hibás a megyei kereseti adatok használata városok vonatkozásában: A cikk a megyei átlagkeresetek adataihoz rendeli hozzá a megyei jogú városok átlagnégyzetméter adatait, ami megint csak hibás módszertan. Egy balmazújvárosi vagy berettyóújfalui keresetből súlyos szakmai hiba debreceni négyzetmétereket számolgatni… Egy debreceni ingatlanvásárlás esetén nem a megyei kereseti, hanem a városi kereseti adatokból kell kiindulni, ami bizony 15-20 százalékos eltérést is jelenthet a kereseti viszonyokban. Még egy torzítás.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!