Rejtve maradt honvédelmi kiadások

Nem megalapozottak azok az állítások, amelyek szerint országunk nem teljesíti a NATO-tagságból eredő kötelezettségeit – állítják katonai szakértők. A számadatokból kiderül: a honvédelem az eltelt időszakban egyre több – közvetlen és közvetett – támogatásban részesült.

Súlyos bírálatok érték az utóbbi hetekben Magyarországot amiatt, hogy nem teljesíti a NATO-tagságból eredő vállalásait. A lapunknak nyilatkozó katonai szakértők ugyanakkor állítják: a honvédelem költségvetési támogatása folyamatosan növekedett, és egyéb olyan tételek is növelik az erre fordított kiadásokat, amelyek közvetlenül nem kimutathatók.
A lapunkhoz eljuttatott kimutatásokból kiderül: a katonai kiadások – inflációtól szűrt – volumene 1998-hoz viszonyítva 2003-ig 62,8 százalékkal nőtt. A valós képet ellenben rontja az a tény, hogy a honvédelmi kiadásokat a bruttó hazai termék, a GDP százalékában szabták meg: Magyarország ugyanis nem rendelkezik a GDP azon részével, amelyet a külföldi tulajdonú cégek kivonnak az országból. Ennek alapján célszerűbb lenne a bruttó hazai termék helyett a GNI-t – ami a GDP és a kivitt jövedelem különbsége – figyelembe venni, ugyanúgy, mint ahogy azt az Európai Unió tagállamai is teszik.
A költségvetési kiadásokon túl egyéb, közvetlenül ki nem mutatható tényezők is növelik a honvédelem költségeit. Így például az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabály jelentős adókedvezményeket biztosít a honvédelem számára, beleértve a Magyarország területén tartózkodó külföldi fegyveres erőket is. Ez a törvény rendelkezik többek között arról is, hogy a haderőnek – beleértve a külföldieket is – nem kell megfizetnie a felhasznált üzemanyag jövedéki adóját.
A délszláv konfliktus – a vállalt embargó miatt – legalább hárommilliárd dollár összegű kárt okozott az országnak úgy, hogy közben a NATO biztonságos hátországként szinte díjtalanul használhatta Magyarország területét, infrastruktúráját – mutatnak rá a szakemberek.
A rejtett támogatások közé tartozik, hogy a környezetvédelmi előírásokat az előírtnál kisebb szigorúsággal tartatjuk be: a NATO-csapatok magyarországi hadgyakorlatai során lehetőség nyílik az EU-ban elfogadott környezetvédelmi előírások figyelmen kívül hagyására is. (Ilyen hadgyakorlatokra a nyugat-európai országokban már a lakossági tiltakozások miatt sincs lehetőség, így ezeket a NATO szívesen tartja Magyarországon.)
A rendszerváltás előtt gyakorlat volt a katonai kiadások „csökkentése” olyan módon, hogy különböző vállalatoknak, oktatási intézményeknek, K+F tevékenységeknek nyújtott katonai kiadásokat nem a honvédelmi tárca költségvetésébe sorolták. Erre ma is akad példa: a 2003. évi költségvetési javaslatban a pénzügyminisztériumi fejezetben 980 millió forint összegű katonai célú összeg szerepel.

Írás a 6. oldalon