Tavaly év végéig a Széchenyi-terv keretében mintegy 14 ezer pályázat érkezett, amelyből 11 ezer, azaz a pályázatok 80 százaléka kapott támogatást. A tanulmány szerint a Széchenyi-terv legjelentősebb programja a vállalkozáserősítő program, amelynek keretében négyezren nyertek – összesen 47,7 milliárd forintnyi – támogatást. A vállalkozáserősítő programból kiemelkedik a mikro-, a kis- és a középvállalkozások technikai korszerűsítését eredményező műszaki berendezések, gépek támogatását célzó pályázat.
A Belyó Pál és Lóránt Károly által készített tanulmány megállapította: a Széchenyi-terv lefedi az ország teljes területét, minden második magyarországi lakóterületen, azaz 1544 településen megvalósul valamilyen beruházás, fejlesztés a programban. Az egyes pályázatok céljainak elemzése alapján kiderül: minden egyforintnyi támogatás mintegy négyforintnyi beruházás beindulását segíti elő. A Széchenyi-terv importvonzatát és várható devizaszerző hatását vizsgálva az Ecostat rámutatott: a program a megvalósítás első szakaszában valószínűleg egy-kétszázmillió euróval rontja az egyensúlyt, de a harmadik évtől kezdve a devizaszerző hatás egyre inkább érvényesül. Pozitív hatása a gazdasági aktivitás élénkülésében, ennek nyomán a hatékonyság a versenyképesség növekedésében nyilvánulhat meg. Ez esetben is érvényesülni fog azonban az a tapasztalatokra épülő törvényszerűség: az első jól érzékelhető eredmények a programok beindítását követő 3-4 év után fognak jelentkezni. A program eredményei tehát – amennyiben az állami elkötelezettség fennmarad – nem pusztán a szokványos számításokkal igazolhatók. Ezek sokkal inkább a gazdasági aktivitás felélénkülésében, ennek nyomán a hatékonyság, a versenyképesség növekedésében érhetők tetten – hangsúlyozta az Ecostat. A tanulmány szerint a Széchenyi-terv olyan gazdaságpolitikai eszköz, amely a GDP (bruttó hazai termék) 2-3 százalékának meghatározott célokra való összpontosításával mozgásba kívánja hozni a hazai vállalkozói – főleg kis- és középvállalkozói – szférát és infrastrukturális súlypontjaival általában a magyar gazdaságot. Mint ismert, a Széchenyi-terv általános célja a gazdaság élénkítése volt. Ezen belül azonban világosan látszik több részcél, és az, hogy ezekhez eltérő csoportokat eltérő mértékben támogattak. Az egyik ilyen a vállalkozásélénkítés volt, amelyben sikeres ágazatokat és sikeres kezdeményezéseket támogattak. Ezen cégek jó része exportorientált nagyvállalat; a támogatásokhoz jelentős saját forrást tudnak hozzátenni, így a támogatás többszöröző erejű hatása is érezhetőbb. Ebben a körben az is biztosnak látszik, hogy a beruházásokkal létrejövő többlettermelésnek meglesz a piaca, így valóban tartós gazdaság- és foglalkoztatottságnövekedéssel jár majd. Ilyen ágazatok a járműgyártás, az elektronikai ipar, a gépgyártás. A másik részcél a stratégiai ágazatok támogatása volt. Ezek ma nem feltétlenül sikeres iparágak, bár ezeken belül is általában a hatékonyabb cégeket részesítették előnyben. A támogatás célja ezen ágazatok „kinevelése, inkubációja”, mégpedig abban a reményben, hogy a jövőben – a kétségtelenül jelentős beruházások nyomán – ezek húzóágazatai lehetnek a magyar gazdaságnak. E meggondolásból főképp az idegenforgalmi és sportcélú beruházásokat támogatták (ezen belül is a legjelentősebb összeggel a termálvízre alapozott fürdőket és gyógyszállókat).
A harmadik csoportba az infrastrukturális beruházások tartoznak – áll az összegzésben. Ilyen a lakásépítés és az energiahatékonyság növelése, amelyek különböző ágazatokra közvetlen húzóhatással vannak ugyan, ám céljuk nem versenyképes, nyereséges tevékenységek létrehozása vagy segítése, hanem a tágan értelmezett gazdasági alapok erősítése, a potenciális növekedés emelése. A mutatók szerint a nyertes cégek itt is az ágazati, átlagnál jobb és munkaintenzívebb termelést folytató vállalkozások.
Az Ecostat elemzésében rámutatott: a Széchenyi-terv a magyar gazdaság fejlesztésének olyan újszerű eszköze, amely a különféle jövedelemtulajdonosok birtokában lévő fejlesztési források meghatározott célokra való hasznosításának ösztönzésével – részben vissza nem térítendő állami fejlesztési támogatások nyújtásával – jelentős többletforrást tud mozgósítani. A Széchenyi-terv programjai 2001-ben 295,9 milliárd, 2002-ben 330,8 milliárd forintos állami támogatás elnyerését teszik lehetővé. A program hatóereje nem annyira a statisztikailag közvetlenül mérhető vagy számítható folyamatokban van. Többet nyomhat a latban a vállalkozó kedv növelése a „segíts magadon, az állam is megsegít” filozófia gazdaságpolitikai gyakorlattá válása nyomán.
A gazdasági hatások megítélésének további kérdése a Széchenyi-terv keretében támogatott fejlesztések teljes beruházási hatásának becslése. A visszatérítés nélküli támogatások a beruházások teljes költségének csak egy részét teszik ki. Ezek a vállalkozáserősítő programoknál a támogatás hatszorosát, a turizmusfejlesztési, a regionális gazdaságfejlesztési és az energetikai programnál pedig a támogatás három-négyszeresét kitevő beruházási programokat indítottak el. Valószínű, hogy ezeket az összegeket, vagy ezek nagyobb részét előbb-utóbb a Széchenyi-terv nélkül is beruházták volna. A program szerepe lényegében e beruházási folyamat beindítása – olvasható az összegzésben. Az elemzők szerint az ismert átfutási időkből kiindulva feltételezhető: azokon a területeken – vállalkozáserősítés, turizmusfejlesztés, regionális gazdaságépítés –, ahol a támogatás többszörös beruházásokat indított el, a beruházási idő hosszabb, a beruházások befejezéséig átlag két év. Ahol viszont a támogatás lényegében a költségvetésből az adott programra, az adott évben kiutalt összeg, az átfutási idő is természetszerűleg a tárgyév lehet.
A Széchenyi-tervhez kapcsolható felhalmozás 2002-ben 442 milliárd forint lehet, amelynek a fele, tehát 221 milliárd forint – a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 1,4 százaléka – tekinthető úgy, mint ami pótlólagos keresletet jelent a gazdaságban. A becsült 221 milliárd többletkereslet egy része – a korábbi tényadatok alapján becsülve mintegy 23 százaléka – eleve importkeresletet jelent, ami nem járul hozzá a belső kereslet növekedéséhez, és így a növekedés felgyorsulásához sem. A belső kereslet tehát ennél kisebb összeggel, 170 milliárd forinttal növekszik. Ez egyben azt is jelenti: a Széchenyi-terv esetében eleve számolhatunk 50 milliárd forintos közvetlen importtal.
A Széchenyi-terv forrásai (Mrd Ft)
Program 2001 2002
Vállalkozáserősítő 31,4 37,3
Lakásprogram 69,9 72,6
Turizmusfejlesztési 25,0 28,1
Kutatási, fejlesztési
és innovációs 17,5 37,0
Információs társadalom-
és gazdaságfejlesztési 15,0 28,9
Autópálya-építési 132,1 120,9
Regionális
gazdaságépítési 5,0 6,0
Energiatakarékossági 2,3 2,3
Aktív foglalkoztatási 1,2 1,2
Összesen: 299,4 334,2
Az Ecostat szerint a Széchenyi-terv hatására az 2001. évi GDP 0,9 százalékkal növekedett. A bővülés főképp az építőiparnál, építőanyag-iparnál, a gépiparnál és a kohászatnál érződött, de jelentős még a hatás a gazdasági szolgáltatások terén is. Az autópálya-építések hatásáról a gazdaságkutató cég megállapította: a nagyarányú külföldi tőkeberuházásokat vonzza az autópálya; ám azok nem egyenletesen, az autópálya nyomvonalát követve települnek be, hanem a nagyobb központokba, ahonnan esetleg tovább szivárog gazdaságélénkítő hatásuk a környező településekre. Ezt támasztják alá azok a tapasztalatok, amelyek szerint a külföldi működő tőke ott és akkor választotta a zöldmezős beruházásokat, ahová autópályán keresztül eljuthattak a befektetők és az áruk. A gazdasági növekedés döntő részét hozó többletexport szinte kivétel nélkül olyan településekről származik, amelyeket a befektetők és beszállítók autópályán elérhetnek. Az autópályák melletti kistérségeknél jól láthatóan kirajzolódik egyfajta növekvő gazdasági potenciál.
Ugyanakkor az autópálya önmagában nem fejleszt, csak katalizátora a fejlődésnek ott, ahol az egyéb feltételek – gazdaságilag kedvező fekvés, bőséges kvalifikált munkaerő – rendelkezésre állnak.
Köztudott, hogy hazánk sztrádahálózata igen fejletlen, ezért bővíteni kell. Az ország nagy gazdasági központjait össze kell kötni autópályákkal, hiszen ezek gazdaságélénkítő hatása a nagy központok esetében érvényesül leginkább. Meg kell építeni a fő európai közlekedési folyosókba eső autópályákat is.
A Széchenyi-terv támogatásai által elindított többletberuházások egyszeri, közvetlen és közvetett hatásában összesen mintegy 400 millió euróra becsülhető az importvonzat. Ám ezzel szembeállítható a beruházások révén keletkező kapacitások devizaszerző képessége, illetve devizamegtakarító hatása. Utóbbi leginkább a következőkhöz kapcsolható: a vállalkozásélénkítő programok növelik az exportot; a turizmusfejlesztési program révén több deviza áramlik az országba; az energiamegtakarítási program révén mérséklődik az energiaimport volumene; az autópálya-építések révén javulnak az infrastrukturális feltételek, így nő tőkevonzó képességük. Az Ecostat szerint a vállalkozásélénkítő programok exportra gyakorolt hatása a feldolgozóiparhoz tartozó nyertes vállalatok adatai alapján becsülhető meg. Jelenleg 709 olyan vállalat van, amely a Széchenyi-tervből támogatást kapott: ezek árbevételben, eszközértékben a teljes feldolgozóipar egyhetedét teszik ki. Ezek a vállalatok a feldolgozóipari átlagnál valamivel exportorientáltabbnak, összexportjuk 2000-ben 3,9 milliárd eurót, a feldolgozóipar összexportjának közel 17 százalékát tette ki. A feldolgozóipari vállalatoknak eddig odaítélt 22,5 milliárd forintos támogatás mintegy évi 130 millió euróval növelheti az ország exportpotenciáját. Tovább egyszerűsítve a dolgot, azt mondhatjuk – emelte ki az Ecostat –, hogy a Széchenyi-terv keretében a feldolgozóipari vállalatoknak odaítélt minden egymilliárd forint közel hatmillió euróval növeli az ország kiviteli képességét.
A szálláshely-vendéglátáshoz tartozó vállalatok eszközértéke jelenleg 490 milliárd forint, és ezzel 2750 millió euró nettó idegenforgalmi bevétel hozható kapcsolatba. Becslés szerint ez azt jelenti, hogy egymilliárd forint eszközértékhez 5,6 millió euró nettó bevétel kapcsolható. A szálláshely-vendéglátás ágazatba tartozó tizenkétezer vállalat közül 196 kapott támogatást a Széchenyi-tervből: ezek az összes árbevétel, illetve összes eszközérték öt-hat százalékát adják. Az egymilliárd forintnyi támogatással elérhető devizatöbblet közel 17 millió euró.
A tanulmány szerint az építőipar az az ágazat, ahol az élénkítő hatások leghamarabb jelentkeznek: a beruházások, lakásépítések megindulása először ezt a szektort érintik. Látható, hogy 2002 elején az építőipar és ezen belül a lakásépítés is határozott fellendülés jeleit mutatta. Minthogy a magyar gazdaság egyébként nem mutat hasonló élénkülést, valószínű, hogy az építőipar a központilag stimulált beruházásélénkítésnek és a támogatott lakásépítés hatására növekszik ilyen mértékben. Az egyéb építmények esetében a növekedésnél valószínűleg a tavasszal megindult autópálya-fejlesztések játszanak szerepet. Természetesen a 2002. év első negyedévi adatai csalókák lehetnek, hiszen világszerte ismert jelenség a választások idején az építési tevékenység élénkülése. Kijelenthető, ez a növekedés – legalábbis jelentős részben – annak eredménye, hogy a Széchenyi-tervben megítélt támogatások nyomán elindult beruházások hatása már megjelent az építőiparban – áll az elemzésben.
Az Ecostat összesítése szerint a támogatást kapott vállalkozások az összes magyarországi vállalkozás 0,83 százalékát teszik ki. Ez ágazatonként jelentősen eltér, a legmagasabb az arány a vegyipari ágazatokban, az elektronikában (három-négy százalék), illetve a járműgyártásban (5,2 százalék). Ez utóbbi az adott ágazatban tevékenykedők alacsony számának is köszönhető. Elmondható, hogy a Széchenyi-terv átlagban a gazdaság tíz százalékát kitevő vállalatokat érinti.
A Széchenyi-terv által megmozgatott beruházások (Mrd Ft)
Program Megítélt Teljes beruházási Teljesből
támogatás program a 2002. év
Vállalkozáserősítő 47,7 282,8 141,4
Lakásprogram 28,9 40,2 40,2
Turizmusfejlesztési 30,4 104,8 52,4
Kutatás-fejlesztés-
innováció 37,0 37,0 37,0
Információs társadalom 28,9 28,9 28,9
Autópálya-építés 120,9 120,9 120,9
Regionális gazdaságépítési 4,8 22,0 11,0
Energiatakarékossági 3,7 13,1 6,6
Aktív foglalkoztatási 3,4 3,4 3,4
Összesen 305,7 653,1 441,8
Források: Ecostat
Kapu Tibor
Megható pillanatokat élt át Kapu Tibor Houstonban
