Széchenyi-terv: egy eltitkolt jelentés részletei

M agyarországon a Széchenyi-terv a hazai gazdaság egytizedét képviselő vállalati kört érintette, s minden második településen indított el beruházásokat. Egyforintnyi állami támogatás átlagosan négyforintnyi vállalkozói tőkét „mozdított meg” – derül ki az Ecostat gazdaságkutató intézetnek a programról készített – ám az új Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál már nyilvánosságot nem kaphatott – jelentéséből.

A Széchenyi-terv a számítások szerint tavaly 0,4-0,6 százalékkal járult hozzá az ország gazdasági növekedéséhez – derül ki a lapunk birtokába került összegzésből. Cséfalvay Zoltán egyetemi tanár, a program kidolgozója úgy vélte: ez az arány egyáltalán nem lebecsülendő, ha figyelembe veszszük, hogy – osztrák közgazdászok számításai szerint – hazánk 2004 után, az EU-s támogatások révén csupán a GDP 0,2 százalékát kitevő többletnövekedéssel számolhat. A szakember szerint azzal, hogy a kormány az év derekán leállította a Széchenyi-tervet, akkor törte meg lendületét, amikor – a lakásépítés, az építőipar és a turizmus felfutása után – a gazdaság egészében megindulhatott volna a fejlődés.
A Széchenyi-terv kidolgozója szerint nem lehet a program egyes elemeit – például az autópálya-építést – önkényesen kiragadni a fejlesztésekből, mint ahogyan az napjainkban történik. Az „öncélú” sztrádaépítés a gyorsforgalmi utaktól távolabb eső régiókban akár elszívó hatással is járhat, ha nem társul mellé megfelelő ipari parki, beruházásösztönzési program. Ismeretes: az új kabinet október 31-ével leállította a még megmaradt pályázatok jó részét is. A hazai vállalatok hónapokig bizonyosan nem pályázhatnak állami támogatásokért.

Bővebben a 13. oldalon