Szeméttelep a borvidék közepén

Sokan hallottak már a híres móri borról. Azt azonban kevesen tudják, hogy a borvidék kellős közepén, szőlőföldek és meggyesek által övezve egy olyan szemétlerakó üzemel, amely a legelemibb környezetvédelmi elvárásoknak sem felel meg. Egy közelmúltbeli vizsgálat pedig megállapította, hogy a szeméthegyek már a talajvizet is megszennyezték. Mór vezetése most új megoldást keres, az egyik elégedetlenkedő önkormányzati képviselőt ugyanakkor „közveszéllyel való fenyegetéssel” vádolták meg az ügyészségen.

Mór tisztes kisváros. Méltán lehet büszke borára; arra viszont már kevésbé, hogy a szőlő közvetlen közelében terül el a térség szeméttelepe. Több szőlősgazda állítja: egy külföldi exportőr azért állt el egy nagy volumenű borvásárlástól, mert elment a gusztusa a gigantikus szemétdomb láttán. Érthető reakció – a hatalmas telep elborzasztja az arra járót. A tárva-nyitva álló (vélhetően sosem zárt) kapuhoz vezető földút mellett feltünedeznek az első hulladékkupacok, meg egy jó nagy autógumi-lerakat. A bejárattól szeméthalmok hosszú során ugrándozhat végig a szem. Van itt több látogató is: a szemét sűrűjében, egy földhányástól védve két guberáló melegedik egy égő hordó mellett. A füstből, szagból ítélve nemcsak fát, hanem műanyagot is dobtak a tűzre. A telep őre ennek hallatán meglepődik, ám meg is nyugtat: a szemetet itt egyébként nem égetik, hanem dózerolják. Olyat ő nem látott, hogy el is szállítsák – tehát a föld nyel magába mindent. Háztartási hulladékot, leselejtezett autógumit, és láthatóan a környék vállalkozóinak szemetét is: egy szénakazalnyi felstócolt üléshuzat-maradék vár itt az enyészetre.
Azért adnak a veszélyes hulladék elkülönítésére is. Három vastartály áll az egyik sarokban, csurig tömve akkumulátorokkal – jut belőlük a tartály alá is. Hogy ki viszi el őket, arról a telepőr nem tud. Ő csak a Székom (Székesfehérvári Kommunális Részvénytársaság) járműveit látja, ahogy a telepre szállítják a hulladékot.
A város és a környező települések hulladékának elhelyezésére szolgáló terület legfeljebb egy szemétdomb rangjára tarthat igényt – kommunális szemétlerakó státusra semmiképp, mivel ehhez még az alapvető feltételek is hiányoznak. 1997-ben a területileg illetékes Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség kötelezte a város önkormányzatát, hogy végezzen teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot annak feltárására, hogy a lerakó milyen hatást gyakorol a környezetre. A lapunkhoz egy helybeli által eljuttatott dokumentum indokolási részében az áll: mind az önkormányzat, mind a telepet üzemeltető Székom Rt. elismerte a környezetveszélyeztetés tényét a felügyelőség ellenőrzése során. Egy évvel később a hivatal kötelezte az önkormányzatot a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére, ehhez kötve a működési engedély megadását. A határozatban előírtakat 2000 októberéig kellett teljesítenie a város vezetésének. Információink szerint a figyelőkutak megépültek ugyan, ám egyebekben a látvány magáért beszél: sár és letakaratlan szemét mindenütt. Szigetelésnek, övárokrendszernek, szeméttakarásnak nyomát nem látni, szociális blokkról nem is beszélve.
A felügyelőség a lerakó környezeti elemekre gyakorolt hatását elemezve egyébként arra az eredményre jutott: a hulladéklerakó kiépítése következtében a talajvizet szennyezés érte.
A hivatal 1998 óta folyamatosan konzultált az önkormányzattal az előírt feladatok megvalósításáról – tudtuk meg a felügyelőség illetékesétől, aki hangsúlyozta: a jogi szabályozás időközben változott; a móri szeméttelep már meglévő lerakónak minősül, így az önkormányzat ez év végéig köteles elvégezni a környezeti felülvizsgálatot. Ennek tükrében az is kiderül, milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a lerakó megfeleljen az EU normáinak. – Amennyiben a felülvizsgálat azt mutatja, hogy a szeméttelepet nem lehet megfelelővé tenni, a lerakót a városnak egy meghatározott időn belül és módon meg kell szüntetnie. Ez azonban nagyobb kárral járhat, hiszen a lakossági hulladékot valamilyen módon el kell helyezni – fűzte hozzá a hivatal munkatársa.
A szeméttel telített földterület nem az önkormányzaté; ismereteink szerint az ÁPV Rt.-hez tartozik. A vállalat tudomásunk szerint haszonbérleti szerződést kötött egy vállalkozóval, aki – egyéb más területekkel együtt – ily módon a szeméttelephez is hozzájutott. A helybéliek elmondása szerint a bérlő többek közt meggyet termeszt e földön (persze nem a szeméttelepen), amit az édességgyártó cégeknek ad el.
A város vezetése eleddig láthatóan nem sokat tett a szemétviszonyok jobbítása érdekében, a közeljövőben viszont valamiféle megoldást találnia kell a szemét megfelelő elhelyezésére. Az Európai Unió ugyanis igen szigorú normákat vezetett be e téren, melyekhez Magyarországnak is alkalmazkodnia kell. Dévai Péter, aki a Mór Város Jövőjéért Egyesület színeiben indult a polgármesteri székért az önkormányzati választásokon, kampányfüzetében fel is hívta a lerakóra a választópolgárok figyelmét. A helyi lapok hírül adták: kérdéséért, miszerint a város lakói tisztában vannak-e azzal, hogy Mór vezetése semmit nem tett az ellen, hogy a szeméttelep ne szennyezze a várost és ne veszélyeztesse ivóvízkészletét, a polgármester bejelentést tett az ügyészségen, közveszéllyel fenyegetés címén.
Dévai, aki kilenc évig dolgozott a polgármesteri hivatal vagyongazdálkodási osztályán – egészen addig, amíg a közelmúltban el nem távolították onnan –, most képviselőként tért vissza az önkormányzathoz, s továbbra is szorgalmazza a szeméttelep rendezését. Véleménye szerint elsőként megnyugtatóan tisztázni kell a jelenlegi telep helyzetét, fel kell mérni a környezeti károkat, majd megvalósítani a rekultivációt. A város szemétlerakási problémáját véglegesen egy regionális lerakó vagy átrakó oldaná meg – vélte Dévai, aki úgy tudja: a polgármester a Terszol Szövetkezet székesfehérvári lerakójába szállítatná a szemetet – ami a szállítási és lerakási költségek miatt előreláthatólag jelentősen megemelné a lakossági szemétdíjat. A város a továbbiakban nem tartana igényt a Székom Rt. szolgálataira. A településfejlesztési bizottság csütörtöki ülésén a polgármester szorgalmazta, hogy egy székesfehérvári céghez társuljon az önkormányzat, így oldva meg a szemét elhelyezését. Ennél azonban lényegesen kedvezőbb ajánlat is valószínűsíthető – vélekedett Dévai, aki elmondta: a testület elé november 27-én kerül a szeméttelep ügye. Lapunk meg kívánta szólaltatni az újraválasztott szocialista polgármestert, Schmidt Ferencet is, ő azonban nem reagált megkeresésünkre.