Elsősorban technikai és műszaki fejlesztésekre koncentrál a Nemzeti fejlesztési terv és az agrár- vidékfejlesztési operatív program, és egyik sem keresi a háttérben megbúvó finanszírozási és a vidék népességmegtartó képessége szempontjából lényeges kérédések megoldását – mondta Csige István, a négyszáz szövetkezetet és 25 ezer regisztrált tagot tömörítő Hangya Együttműködés elnöke a két program eddig elkészült munkaanyagainak ismeretében. Ez a probléma azért fontos – folytatta az elnök –, mert a SAPARD-pályázat jelenlegi lehetőségei azt mutatják, hogy ha a tervkészítés időszakában nem foglalkoznak ezekkel az összefüggésekkel, akkor a végrehajtási szakaszban már nem érvényesíthetők e szempontok.
A Hangya vezetői ezért arra hívták fel az agrárkormányzat figyelmét, hogy szenteljen nagyobb figyelmet a termelők többségét alkotó részfoglalkozású termelők helyzetének kezelésére. Rámutattak arra is, hogy a vagyont még felhalmozni képtelen termelői érdekű szövetkezeti társulások hitelfelvételét elősegítő garanciaalapok állami segítséggel megvalósuló létrehozása hiányzik, amely miatt nem működnek a hitelgarancia-alapítványok és ezért kerül kevés SAPARD-pályázat is benyújtásra.
A Hangya Együttműködésnél változást sürgetnek a kormányzat szövetkezeti politikájában is, felróva az agrárvezetésnek, hogy a szövetkezetek kimaradtak az adósságkonszolidációból. Azt is elszomorítónak tartják, hogy a kormány a szövetkezeti törvény módosításával csak a jövő év második felében kíván foglalkozni. Ez szerintük halaszthatatlan ügy, mivel az egységes gazdálkodói társadalom összefogását és az elmaradott vidéki térségek felzárkóztatását hátráltatja a törvény módosításának hiánya.
Brüsszeli belharcok árnyékában: lemaradt az EU a vámtárgyalásról az Egyesült Államokkal
