Brüsszeli belharcok árnyékában: lemaradt az EU a vámtárgyalásról az Egyesült Államokkal

Miközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a politikai túléléséért küzdött az Európai Parlamentben, Brüsszel elszalasztotta a lehetőséget, hogy megállapodjon Washingtonnal a súlyos gazdasági következményekkel járó vámtarifa-ügyben. Az Egyesült Államok – Donald Trump döntése nyomán – harmincszázalékos vámot vetett ki az EU-ból érkező importtermékekre, miután a hetekig tartó tárgyalások nem vezettek eredményre.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke Fotó: Nicolas Tucat Forrás: AFP

Donald Trump amerikai elnök harmincszázalékos vámot vetett ki az Európai Unióból és Mexikóból érkező importtermékekre szombaton augusztus 1-jei hatállyal, miután Washington és Brüsszel tárgyalásai nem vezettek átfogó kereskedelmi megállapodáshoz.

Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP/Andrew Caballero-Reynolds)

Miközben Washingtonban komoly gazdasági döntések születtek, az unióban egy bizalmatlansági szavazás kötötte le az Európai Parlament energiáit. Ez jól mutatja az EU politikai gyengeségét

– mondta el lapunknak Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője.

Brüsszel elszalasztotta a lehetőséget

A szakértő szerint az uniós döntéshozatal sok esetben belső hatalmi játszmák foglya:

A bizottság elnöke saját politikai túlélésére koncentrált ahelyett, hogy egységes és határozott fellépést mutatott volna az európai gazdasági érdekek védelmében. Ez Európa kárára történt.

Az elemző rámutatott, hogy az Európai Unió túlbürokratizált és nehézkesen működő intézményrendszere akadályozza a gyors és hatékony reagálást a világpolitikai folyamatokra.

Az uniós döntéshozatal nem a tagállamok valós érdekei mentén történik, hanem egy elszakadt brüsszeli elit akarata szerint, amely sokszor figyelmen kívül hagyja a nemzeti szuverenitást és az uniós polgárok érdekeit

– fogalmazott Lajkó Fanni.

A Trump-féle vámemelés pedig ennek a működési zavarosságnak az ékes példája.

A világpolitika nem vár – de az EU gyakran igen. Így történhetett meg az is, hogy miközben az Egyesült Államok drasztikus gazdasági döntést hozott, az Európai Bizottság vezetője belpolitikai túlélési harcot vívott

– tette hozzá.

A szakértő rámutatott: a helyzet különösen visszás annak fényében, hogy Ursula von der Leyen 2019-ben azzal az ígérettel kezdte meg elnöki ciklusát, hogy egy „geopolitikai bizottságot” hoz létre, amely megerősíti Európa globális szerepét. Ehhez képest ma az Európai Unió inkább háttérszereplő, semmint stratégiai tényező a világpolitikai színtéren.

Donald Trump harmincszázalékos vámemelése az EU termékeivel szemben egyértelmű üzenet: az Egyesült Államok nem tekinti stratégiai partnernek az EU-t – különösen nem, ha Brüsszel saját magával van elfoglalva

– mondta Lajkó Fanni. Szerinte ez a hozzáállás hosszú távon is rombolja az EU hitelességét és globális súlyát.

A szakértő végezetül arra figyelmeztetett:

Az EU jelenlegi intézményi struktúrája és működési logikája nem alkalmas arra, hogy a blokk egyenrangú globális szereplőként jelenjen meg. Ha nem történik érdemi reform, Európa továbbra is csak reagálni tud a világpolitikai eseményekre – alakítani azokat nem.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke (Fotó: AFP/Nicolas Tucat)