Üzenet Pozsonynak

Gyomorgörcs kínozhatta Medgyessy Pétert és a magyar tárgyalódelegáció tagjait, amikor tegnap szemtől szembe kerültek Adrian Nastaséval. Mikulás Dzurinda keddi, „meciaros” fellépése után a klasszikus dupla vagy semmi volt a tét: vagy kétfrontos támadás indul a státustörvény s ezzel együtt a magyar diplomácia ellen, vagy Pozsonynak kell elgondolkodnia régi időket idéző álláspontjával kapcsolatban. A magyar–
román csúcstalálkozó után az egyértelműen megállapítható, hogy Nastase nem követte Dzurindát a „meciari” úton. Pedig az előjelek nem voltak túlságosan kedvezőek. A román miniszterelnök egy nappal budapesti útja előtt igencsak feszítgette azt a bizonyos húrt. Egy gyulafehérvári vizit során szinte szóról szóra idézte a pozsonyi álláspontot, amikor a státustörvény területen kívüli hatályáról s annak diszkriminatív voltáról beszélt. Olyat is mondott, hogy amennyiben a magyar kedvezménytörvény végleges formája nem felel meg a nemzetközi normáknak, Románia megtalálja a módját a jogszabály hatásának megakadályozására. Tette mindezt egy, Dzurindával folytatott hosszas telefonbeszélgetést követően.
Ilyen előzmények után kisebb meglepetésnek számított Nastase elfogadó véleménye a státustörvény módosításáról. Igaz, egy kis, hétnapnyi izgalom azért még maradt. Ennyi időt határoztak meg a felek ahhoz, hogy végleges megegyezés szülessen. Bukarest ugyanis „pontosítani” szeretne a jogszabályban, s mivel e kívánalmakat hétpecsétes titokként kezeli mindkét fél, még bármi megtörténhet. A kudarcba fulladt magyar–szlovák egyeztetés után a kormány friss levegőként áhítozik a Bukaresttel való megegyezésre, s ezen igyekezetében a rejtélyes román „pontosítások” érvényesítésével akár a módosítások körül kialakult összmagyar konszenzust is kockára teheti. De ne szaladjunk az események elé. A tegnapi tárgyalás után megállapítható: ezúttal nem jött létre egyfajta kisantanti szövetkezés Budapest ellen. Nastase nyilvánvalóan kerülni akarja a nyílt konfrontációt Magyarországgal, enyhülhet hát a gyomorgörcs szocialista berkekben.
Amikor magyarázatot keresünk a szlovák és a román álláspont közötti különbségre, akkor nem árt visszaemlékezni a tavaly december 22-én aláírt, a jelenleg hatalmon lévők által annyiszor földbe döngölt Orbán–Nastase megállapodásra, paktumra – ahogyan a baloldalon emlegetni szokás. A nyílt konfrontáció Bukarest és Budapest között a státustörvény ügyében a kormányfői egyetértési nyilatkozat előtt már lezajlott. Orbán Viktor és Adrian Nastase közös kompromisszummal megoldást talált a jogszabály végrehajtásával kapcsolatosan felmerült vitákra. A megállapodás aláírása után Erdélyben zavartalanul érvényesült a státustörvény, magyarok tízezrei éltek s élnek a jogszabály adta kedvezményekkel. E „paktum” következménye, hogy most Bukarest nem tartotta szükségesnek magáévá tenni a szlovák álláspontot.
S bár a már említett hét nap eltelte előtt nem javasolt bármit is elkiabálni, a tegnapi Nastase-vélemény mégis üzenetként fogható fel Szlovákia irányába. Az ismét magyarellenes hevületben leledző szlovák politikai elitet nyilván hideg zuhanyként éri a visszafogott román álláspont. Az elkövetkező napokban Dzurinda elmerenghet Nastase budapesti megfogalmazásain, s rádöbbenve magányosságára hangnemet válthat.