Elképzelhető, hogy nem kell az európai uniós csatlakozást követően az élelmiszerárak robbanásszerű növekedésére számítani – vélekedett egy szakmai tanulmányban Fórián Zoltán, a Rabo Pénzügyi Vállakozás Rt. kutatási igazgatója. Kiemelte viszont: ha a hazai mezőgazdasági termelők, illetve az élelmiszer-feldolgozó cégek nem változtatnak gondolkodásmódjukon, jelentős részük ellehetlenülhet az uniós piacon. Az „érintetteknek” ugyanis muszáj tudomásul venniük, hogy az EU-hoz való csatlakozás után azonnal, türelmi idő nélkül meg kell feleniük a Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt szabályoknak, illetve az immár EU-komform könyvelési, adatszolgáltatási kötelezettségeknek. Amennyiben ennek nem tudnak eleget tenni, nem tudják folytatni tevékenységüket a csatlakozás után – áll az „Elmélkedések a magyar élelmiszeripar jövőjéről a globalizáció és az EU-csatlakozás fényében” című tanulmányban.
A mezőgazdasági termelőknek azzal is tisztában kell lenniük, hogy a világpiacon sokkal versenyképesebbek a mezőgazdasági nagyüzemek, s ennek következményei Magyarországot is érintik. Az unióban az uniós támogatások négyötödét jelenleg a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozással foglalkozó cégek húsz százaléka kapja. A csatlakozást követően viszont az sem elképzelhetetlen, hogy az EU-támogatások kilencven százaléka kerül a vállalatok tíz százalékához. A többiek pusztán azért eshetnek el a támogatásoktól, mert nem teljesítik az EU-ban előírt feltételeket.
Fórián Zoltán emiatt úgy vélte: a magyarországi élelmiszer-feldolgozó cégeknek a mai, minden téren versenyeztetni próbált portékák helyett inkább a kínálati palettát kiegészítő termékeket kell gyártaniuk (ezek mint hungarikumok már léteznek is).
A kutatási igazgató úgy vélte: a hazai cégeknek „van keresnivalójuk” a bioélelmiszer-piacon. Németországban például 2001-ben harminc százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest a biotermékek értékesítése, és német becslések szerint egy évtized múlva a teljes német élelmiszer-fogyasztás ötödét a bioélelmiszerek alkotják. Ez ugyan a magyarországi termelők, gazdálkodók közül csak néhányat érint, mégis olyan piaci rést jelenthet, amely lehetőséget biztosít az EU-n belüli jó pozíció eléréséhez.
Az unión belül a világcégek akvizíciós törekvéseit egyre inkább akadályozzák az érvényes versenyszabályok. Ennek következtében ezek a multik kisebb vállalatokat kísérelnek meg felvásárolni. Ez a magyarországi élelmiszer-feldolgozó cégek szempontjából is üzenetet hordoz: a közepes vállalkozások ugyanis felértékelődhetnek – mutatott rá Fórián Zoltán.
Az ágazati kilátásokról a Rabo tanulmánya leszögezte: a húsipar vezető cégei valószínűleg növelik piaci részesedésüket, és a koncentráció mellett a szakosodás lesz a jellemző. A kisvállalkozások száma jelentősen csökken, szerepük áttevődik a vágás utáni feldolgozásra. A sertéshúspiacon az EU-ban nem számíthatunk a jelenleginél nagyobb részesedésre, míg a szarvasmarha-ágazatban és húsellátásban az önellátás lehet a célunk. Utóbbi alágazatban így összességében a hazai termelés növekedése várható.
A tejiparban szintén felgyorsult a koncentráció, ezért profiltisztításra, a hosszú szavatossági idejű termékek választékának bővülésével és csomagolás fejlesztésével lehet számolni – áll az összegzésben. A csatlakozás e területen is a kis- és középvállalkozások számának csökkenését hozza, ugyanakkor a sajt- és desszertféleségek, valamint a tartós tejek piaci versenyének fokozódását is eredményezi. A 2007-ben várható tejkvóta felülvizsgálatának eredménye pedig meghatározza az ágazat további sorsát.
A baromfiipart nem kötik kvóták az EU-ban, így mind a broiler, mind a nemzeti specifikumnak számító termékek – víziszárnyasok, pulyka, libamáj – piacán javulhat a pozíciónk azáltal, hogy a mai export háromnegyede belső ellátássá válik. Valószínűsíthető, hogy a hazai magas és a növekvő eladási szint a belpiaci pozíciókban is erősödést eredményez, amit a nyugati konkurencia sem lesz képes megingatni.
A zöldség- és gyümölcsfeldolgozás exportorientációja tovább erősödik mind keleti, mind nyugati irányban. Ez együtt jár majd a koncentráció fokozódásával és a piacvezetők tőkeerejének növekedésével. Jó hír ugyanakkor, hogy a szektor teljes egészében kiaknázhatja az agrárium ökológiai és gazdaságföldrajzi helyzetét.
A cukorgyárak biztosítják a hazai ellátást, de számuk további csökkenésével kell kalkulálni. A cukorfogyasztás emelkedését csak a feldolgozottság fokának növelésével lehet valamelyest elérni, de a bővülés inkább az izocukornak lesz köszönhető. Malomiparunkban ugyanakkor a külföldi tőke aránya még alacsony, és lisztfogyasztásunk számottevő bővülésével sem lehet számolni. Mindezek miatt a kihasználatlan kapacitások leépülése várható, erős koncentráció mellett, miközben nőni fog a termékválaszték – olvasható az összegzésben.
A növényolajipar vállalati struktúrájának változására nem lehet számítani, de a hazai emelkedő margarin-, és étolaj-felhasználás mellett az export erősödése feltételezhető. A későbbi uniós tárgyalások során pedig eldől, hogy mekkora területen termeszthetünk támogatással napraforgót és repcét. A sütő-, édes-, szesz-, sör-, tészta-, keményítő-, dohány- és egyéb élelmiszeriparok piaci pozícióit az EU-ban az úgynevezett Non-Annex II. kereskedelmi rendszer befolyásolja. Ez ugyanis a felhasznált mezőgazdasági alapanyag – például a tej, tojás, cukor, gabonafélék – menynyiségétől függően támogatja az exportot, ugyanakkor a vámokon keresztül folyamatosan kompenzálja az import versenyelőnyét. E szabályozási intézményrendszer kiépítését tehát Magyarországtól is megköveteli az unió. Az ágazatokban mindesetre belföldi piacvesztésre kell számítani – állapította meg a Rabo-jelentés.
***
Megmaradnak a kis boltok. Jövőre várhatóan 2,64 millió négyzetméterre növekszik a vegyes élelmiszer-profilú boltok összes területe, és 4,5 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az ezer négyzetméternél nagyobb eladóterű üzletek száma a múlt évi 570-ről várhatóan 710-re emelkedik a következő évben. A koncentráció folytatásával egy időben azonban a kis boltok száma még mindig nem csökken, sőt a legkisebb, 40 négyzetméter alatti eladótérrel rendelkező boltok bővülése várható. Mivel a koncentráció erősödése mellett a forgalom is sokkal nagyobb lesz, a boltok számának csökkenése nem valószínűsíthető – derül ki a GfK Kutatóintézet felmérésből. A trendek inkább a bolthálózat szerkezetének változása irányában mutatnak, így a hipermarketek száma az idén év végi ötvenről 2006-ra 68-ra nő, piaci részesedésük pedig az ebben az évben várhatóan 18 százalékról 25-re emelkedik, összességében tehát a modern bolttípusok pozíciója erősödik. A GfK kutatói úgy vélik, az EU-tagság következtében a jelenleginél több nyugat-európai áru kerül a boltok polcaira, az erősödő kínálat következtében pedig arra lehet számítani, hogy általában csökken majd az élelmiszerek és háztartási vegyi termékek ára.
*
Amerikai előny. A két meghatározó agrárnagyhatalom, az USA és az EU közötti verseny gyakorlatilag a támogatások harcává vált. A legfrisseb uniós kalkulációk szerint 2000-ben az USA mezőgazdasága 190, az unióé 197 milliárd dollár értékű árut bocsátott ki. Ehhez az értékhez az amerikaiak 49, az unió pedig 103 milliárd dollár értékű támogatással járult hozzá. Ez egy mezőgazdasági foglalkoztatottra vetítve az EU-ban ez 14 000, az USA-ban 20 000 dolláros támogatást jelentett. Az USA-ban a farmtörvény szerint az amerikai dotációt hetven százalékkal megemelték, ami közel kétszeres amerikai előnyt jelent.
***
Az USA és az EU agrártámogatása 2000-ben
USA EU
A mezőgazdasági termelés értéke 190 MD USD 197 MD USD
A gazdaságok száma 2060 ezer 7370 ezer
A mezőgazdasági földterület nagysága 425 millió ha 134 millió ha
átlagos üzemméret 207 ha 18 ha
A támogatás mértéke 49 MD USD 103 MD USD
Az egy mezőgazdasági foglalkoztatottra 20 ezer USD 14 ezer USD
eső támogatás mértéke
Kapu Tibor
Megható pillanatokat élt át Kapu Tibor Houstonban
