Egyetértenek a parlamenti pártok – az MDF kivételével – egy magyar egészségügyi kontingens Afganisztánba küldésével, így az Országgyűlés ma várhatóan szavazhat is róla. Erről a tegnap tartott négypárti egyeztetés után számoltak be a pártok képviselői. A kormány az egészségügyi kontingensről szóló szavazás eredményének ismeretében dönti el: visszavonja-e a korábbi javaslatát, amely szerint Magyarország fegyveres őrszakaszt ajánlana fel az Afganisztánban állomásozó nemzetközi haderőnek. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter ígéretet is tett, hogy ezt kezdeményezni fogja. „Politikai értelemben” áttörésként értékelte a négypárti találkozót a miniszter, mert ott „a parlamenti pártok egyetértettek abban, hogy Magyarországnak feladata van a terrorizmus elleni küzdelemben”. A Fidesz képviselői ugyanakkor nehezményezték, hogy a honvédelmi bizottság tegnapi ülésén a kormányoldal nem az ellenzéki párt módosító javaslatát fogadta el, hanem saját előterjesztést készítettek arról: egészségügyi – és ne harcoló – alakulat induljon Afganisztánba.
*
Simicskó István, a bizottság fideszes alelnöke az ülést követően lapunknak úgy nyilatkozott: a kormánypártiak bizonyítékát adták, hogy akkor sem támogatják az ellenzéki javaslatokat, ha az az ő álláspontjukkal azonos. Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök-frakcióvezető az afganisztáni küldetésről az MTI-nek azt mondta: az SZDSZ az őrszakasz és az egészségügyi kontingens kiküldését is támogatná.
A honvédelmi bizottság ülésén az ellenzék nem támogatta, hogy az Egyesült Államok fegyveres állományához tartozó erők taszári kiképzésével kapcsolatos kormányjavaslatról is szavazzon ma az Országgyűlés. Mint ismeretes: a döntés a kormány hatáskörébe tartozna, ám ezt a parlamentre kívánják ruházni, az ellenzék szerint azért, hogy áthárítsák a felelősséget. A tegnapi bizottsági ülésen az ellenzékiek nem szavaztak a javaslat általános vitára bocsátásáról. Simicskó ott kifejtette: sem az ellenzéknek, sem a bizottságnak nincsenek birtokában a döntéshez szükséges dokumentumok, sem az amerikai felkérés, ezért úgy vállalnák át a döntés felelősségét, hogy nem volt módjuk megfelelőképp tájékozódni. Simicskó kérdésére Fehér József, a honvédelmi tárca közigazgatási államtitkára a bizottsági ülésen elmondta: Taszáron az amerikai hadsereg kötelékébe tartozó katonákat és civileket képeznék ki egyes rendőri és civil-katonai kapcsolati feladatok ellátására, fegyverkezelésre. Arra az ellenzéki kérdésre, hogy a taszári amerikai kiképzés milyen nemzetközi mandátummal indokolható, az államtitkár nem tudott válaszolni.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szerint nem jelentene biztonsági kockázatot, hogy a taszári bázison közigazgatási segéderőket képezne ki az amerikai hadsereg. A miniszter elmondta: a katonai titkosszolgálatok vizsgálják a taszári feladat esetleges kockázatait, de közlése szerint nincsenek ilyenek, hiszen nemcsak Magyarországon alakítanának ki ilyen jellegű tábort az amerikaiak. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter hazaérkezése után a Magyar Nemzetnek leszögezte: amennyiben az Országgyűlés tárgyalja Taszár hasznosítását, a döntéshez nem lesz szükség a kétharmados többségre. A The Washington Post cikkével kapcsolatban – mely az iraki önkéntesek kiképzésének nemzetbiztonsági kockázataira hívta fel a figyelmet – a miniszter elmondta: a kormány nem teheti meg azt, hogy minden egyes amerikai sajtóhíresztelésre reagáljon. – Természetesen mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a legbiztonságosabb feltételek mellett nyújtsunk támogatást a terrorizmus elleni küzdelemhez – fűzte hozzá. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a négypárti tanácskozás után azt mondta az MTI-nek: jó néven veszik, ha folyamatosan részletekbe menő tájékoztatást kapnak a taszári felkéréssel kapcsolatban a honvédelmi és a külügyi bizottságok ülésein. Kuncze Gábor pedig azt közölte, hogy az SZDSZ álláspontja szerint a taszári felkérés jóváhagyásához nem szükséges parlamenti felhatalmazás. Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy véli: a jogalkotási törvénnyel lenne ellentétes, ha a parlament elé kerülne a taszári kérdés. Hozzátette: ennek értelmében nem fogják támogatni az indítványt, ha azt nem vonja vissza a kormány.
Zárt ajtók mögött hallgatta meg a honvédelmi bizottság a Honvédelmi Minisztérium szakértőjét a svéd–magyar Gripen-tárgyalások eredményéről. Az elhangzottakat tíz évre titkosították. Bár a részletek így nem kerülhettek nyilvánosságra, a Miniszterelnöki Hivatalból származó értesüléseink szerint lényegében eldőlt a Gripen-ügylet sorsa. Medgyessy Péter miniszterelnök Stockholmban felvetette a bérleti megállapodás törlésének lehetőségét, és megbeszéléseket folytatott az ezzel járó pénzügyi kompenzációról. Jelenleg arról folynak az egyeztetések, hogy az ügylet elmaradása miatt kifizetendő sokmilliárdos bánatpénzt miként lehetne új gazdasági ügyletek keretében minimalizálni, illetve miképpen lehetne ezt a közvélemény felé kommunikálni. Lapunk kérdésére a miniszter elmondta: a Gripenek szerződésmódosításával kapcsolatban a svéd–magyar tárgyalások lezárultával születik majd döntés.
***
Gripen helyett fejlesztett MiG? Miközben folyik a Gripen-ügylet szálainak elvarrása, védelmi források tudni vélik, hogy a kormányzat közvetlenül és közvetítőkön keresztül tárgyalásokat folytat az orosz RSZK-MiG cég képviselőivel is. A egyeztetések célja, hogy az üzemidő-hosszabbításon éppenhogy csak átesett kecskeméti MiG–29-es flotta gépeit korszerűbb, NATO-kompatibilisként hirdetett, többfeladatú SZMT vagy MRCA változatra építsék át, vagy cseréljék le, részben az államadósság terhére.
Több száz ingatlant zúzott le a vihar keleten + videó
