APEH: Csökkenő korrupció

Két munkatársat bocsátottak el az idén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól (APEH) visszaélés miatt, míg tavaly szintén két alkalmazottól váltak meg ugyanezen okból. Az adóhatóság adatai szerint ez a korábbiakhoz képest kedvező változás, ami a rendkívül szigorú belső ellenőrzési rendszer mellett annak is köszönhető, hogy az elmúlt években anyagilag és erkölcsileg is javult a hivatal dolgozóinak megbecsülése.

Folyamatosan csökken az APEH-nél előforduló korrupciós esetek száma – derül ki a hatóság adataiból. Amíg 1999-ben öt munkatársnál igazolódott be a hivatali visszaélés valamelyik formája, addig 2000-ben háromnál, tavaly pedig kettőnél.
*
Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH elnökhelyettese a Magyar Nemzetnek elmondta: a korrupciógyanús ügyekről saját és külső feljelentésekből szerez tudomást a hatóság. A számok pedig a már lezárult ügyekre vonatkoznak, amelyeknél a rendőrségi, illetve ügyészségi nyomozás bebizonyította az adóhatósági munkatárs megvesztegetését. Az érintetteket fegyelmivel és azonnali hatálylyal bocsátotta el az APEH. Arról ugyan nincsenek adatai a hivatalnak, hogy a bíróság milyen büntetést szab ki a vétkesekre, de mivel köztisztviselőkről van szó, akiknél súlyosbító körülménynek számít, hogy a bűncselekmény elkövetéséhez hatósági mivoltukat használták fel, feltehetőleg mindannyiuk letöltendő börtönbüntetést kapott vagy kap a jövőben.
Az elnökhelyettes beszámolt arról is: az adóhivatali munka – ugyanúgy, mint bármely más közintézménynél betöltött munkakör – veszélyeztetett foglalkoztatási ágnak számít a korrupció szempontjából. Bár az említett számok elenyészőek, az APEH 13 ezer főt foglalkoztató állományához képest Vámosi-Nagy szerint egy korrupt munkatárs is soknak számít.
A hatóság tisztában van vele, hogy kizárni nem lehet a hivatali vissszaélések előfordulását, de mindent megtesz ezek visszaszorítására. Ennek köszönhetően korrábban sem volt jelentős számú korrupciós ügyük, s az elmúlt években a hatóság életében bekövetkezett változások még inkább visszaszorították azokat. A 90-es évek közepén bevezetett igen szigorú és összetett belső ellenőrzési rendszert azóta többször továbbfejlesztették.
A rendszer lényege, hogy az ellenőrzéseket a szétválasztott munkafolyamatokba építették be. Az egyik munkatárs ellenőrzi, hogy egy összeg utalható-e, a pénzt azonban már más indítja útnak, s az ő tevékenységét is folyamatosan ellenőrzik. Három éve működik az a zárt, számítógépes rendszer, amelyik lehetővé teszi az összes információs mozgás utólagos nyomon követését. Mindezen felül a biztonsági főosztály folyamatosan ellenőrzi a munkatársakat.
Mivel a korrupció leginkább a hatóság ellenőreit és végrehajtóit érintheti, az ő tevékenységüket külön egység, a felül-ellenőrzési főosztály figyeli. Például egy revizor cégvizsgálatakor bizonyos összegű adóhiányt tár fel, vagy éppen nem akad mulasztásra, s felülellenőrzéskor más eredmény születik, akkor a számolási hiba mellett felvetődhet az is, hogy esetleg megvesztegették a revizort.
A korrupció mértékének csökkenésében jelentős szerepe van annak is, hogy az elmúlt néhány évben érdemben javult a hatóság munkatársainak erkölcsi és anyagi elismerése. Az adóhatósági munka – ugyanúgy mint más köztisztviselői munkakör – felértékelődött, ami leginkább a személyi állomány alakulásában figyelhető meg. Míg 1995-ben 20 százalékos volt a lemorzsolódás, addig idén már csak 3,5. Ennek zömét a nyugdíjazások teszik ki.
Ma már kellően megfizetik dolgozókat, főként a felsőfokú végzettségűeket. 1999 előtt egy munkatárs évente átlagosan kéthavi fizetést vehetett fel jutalomként, ennek mértéke ma elérheti a tízhavit is.
Az elnökhelyettes hozzátette: jelenleg minden egyes tisztviselő felvételének alapvető feltétele az erkölcsi bizonyítvány, valamint nyilatkozatban kell beszámolniuk gazdasági kapcsolataikról, és nem lehet adótartozásuk sem.