Egyetértek azzal a megállapítással, hogy az erős forint rontja az exportőrök versenyképességét; ám a cégek romló helyzetéért a gazdaság teljesítményével összhangban nem álló béremelések nagyobb mértékben okolhatók – mondta Járai Zsigmond jegybankelnök tegnap az amerikai és a holland kereskedelmi kamara által rendezett közös fórumon. Járai emlékeztetett rá, hogy a versenyképesség romlásáért – a pénzügyi tárca kimutatása szerint – 80 százalékban a versenyszférában végrehajtott béremelések tehetők felelőssé. A versenyszféra idei béremeléseinek az elnök szerint több oka lehetett: a legfontosabbnak az inflációs cél iránti bizalmatlanság tűnik, de szerepet játszhatott a minimálbér-emelés és a közszféra béremeléseinek kompenzációja is.
A jegybankelnök leszögezte: az MNB több okból sem járulhat hozzá az infláció növeléséhez. Az első ok, hogy az infláció káros a gazdaságra, növeli a jövedelemkülönbségeket, és szétzilálja a társadalmi viszonyokat. Járai emlékeztetett a hatályos jegybanktörvény előírására is, mely szerint az MNB elsődleges feladata az árstabilitás elérése és fenntartása. Végül utalt az euró tervezett bevezetésére, ami a jelenleginél sokkal stabilabb makromutatókat – így inflációt is – feltételez.
Az elnök egyetértett azzal, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai keverék nem szerencsés, hiszen a laza fiskális és bérpolitikához szükségképpen szigorú monetáris politika társul. Ugyanakkor majdnem 9 százalékos államháztartási hiány és 10 százalék körüli reálbér-emelkedés esetén a jegybanknak nagyon szűk a mozgástere – figyelmeztetett Járai. Ezzel együtt rámutatott: ha tényleg megvalósul a kormány által ígért költségvetési szigor, és sikerül lejjebb szorítani a bérkiáramlás ütemét, a jegybank módosíthat a monetáris kondíciókon.
klinikai szakpszichológus
Elutasítják a magyarok a kéretlen LMBTQ-érzékenyítést
