Éles a verseny a piacon

A nagy nemzetközi rendezvények közel kétharmadát Európában tartják, s a szakemberek az öreg kontinens további előretörését prognosztizálják. Érvelésükben jelentős szempont, hogy az összes globális szervezet székhelyeinek majd négyötöde itt található. A piaci verseny éles, amelyben a magyar szervezőknek és szolgáltatóknak is mihamarabb fel kell venniük a „kesztyűt”.

Már a múlt század második felében fejlődni kezdett a konferenciaturizmus a tudományok, a technika rohamos térnyerése, újításai következtében, valamint a szélesedő gazdasági és politikai kapcsolatokból eredően. Az üzleti, kongresszusi és kiállítási turizmusnak ma már kiemelt szerepe van a fejlett országok idegenforgalmi kínálatában. Számos vállalkozás specializálódott az igények kielégítésére. Globalizálódó világunkban a konferenciák szervezése iránti kereslet tovább növekszik, hiszen világszerte mintegy ötvenötezer nemzetközi szervezet tevékenykedik, s azok számos alkalommal tartanak rendezvényeket. A nagyobbak akár kontinenseken átívelő fórumokat is szerveznek. A kongresszusi turizmus másik típusa a nagyvállalatok rendezvényei. Ezek számát a szakemberek több tízezerre becsülik, míg a regionális, az adott országon belül szervezett, céges fórumok száma megbecsülhetetlen.
A nagy nemzetközi rendezvények közel hatvan százalékát Európában tartják, s a szakemberek az öreg kontinens további előretörését prognosztizálják e téren, a globális szervezetek székhelyeinek ugyanis 71 százaléka e kontinensen található. A verseny éles: az összes nemzetközi rendezvény háromnegyedének húsz ország a helyszíne. Az élen az Egyesült Államok áll, Franciaország és Nagy-Britannia előtt.
A nagy nemzetközi konferenciák negyven százaléka a speciálisan erre a funkcióra megépített kongresszusi központokban zajlik, míg hatvan százalékuk az ötszáznál kevesebb vendéget fogadni képes központokban. Egyre nagyobb azonban az igény a többezres rendezvények iránt. Annak ellenére, hogy igazán nagy, 8-10 ezer főt befogadó kongresszusi központ még nincs hazánkban, az ország így is jól szerepel. Szakemberek szerint azonban hazánkban is szükség lenne ilyen – de legalább 5000 fős – nagy befogadóképességű központokra, hiszen például a világméretű orvoskonferenciák is ekkora létszámmal zajlanak. Magyarország esetében ugyanakkor hiba, hogy a konferencia-központok jelentős része a fővárosban található. Ezért a külföldi turizmusszervező irodák – sokszor információ hiányában – nem hazánkat választják célhelyszínként, ha Budapestre egyszer már szerveztek rendezvényt, hanem más országok városait. Nem szabad elfeledkezni ugyanakkor arról sem, hogy a konferenciaturizmus feltételeinek kialakítása tőkeigényes. Nemzetközi tapasztalatok szerint a konferenciaturizmusba egy-egy ország csak hosszabb felkészülés és jelentős beruházások után képes eredményesen bekapcsolódni. A magántőke mellett fontos az állami szerepvállalás is, ha másként nem, garanciák biztosítása terén. A turizmus eme ágának jövedelmezősége magas, az üzleti lehetőségek korlátlanok. Ezt bizonyítja, hogy a nagy nemzetközi rendezvényeknek helyet adó konferencia-központok szervezőinek naptárában sokszor már évekre előre bejegyzett dátumok szerepelnek. Ezáltal a központ üzemeltetése hosszú távra előre tervezhető.