Éles a verseny a piacon

A nagy nemzetközi rendezvények közel kétharmadát Európában tartják, s a szakemberek az öreg kontinens további előretörését prognosztizálják. Érvelésükben jelentős szempont, hogy az összes globális szervezet székhelyeinek majd négyötöde itt található. A piaci verseny éles, amelyben a magyar szervezőknek és szolgáltatóknak is mihamarabb fel kell venniük a „kesztyűt”.

2002. 12. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már a múlt század második felében fejlődni kezdett a konferenciaturizmus a tudományok, a technika rohamos térnyerése, újításai következtében, valamint a szélesedő gazdasági és politikai kapcsolatokból eredően. Az üzleti, kongresszusi és kiállítási turizmusnak ma már kiemelt szerepe van a fejlett országok idegenforgalmi kínálatában. Számos vállalkozás specializálódott az igények kielégítésére. Globalizálódó világunkban a konferenciák szervezése iránti kereslet tovább növekszik, hiszen világszerte mintegy ötvenötezer nemzetközi szervezet tevékenykedik, s azok számos alkalommal tartanak rendezvényeket. A nagyobbak akár kontinenseken átívelő fórumokat is szerveznek. A kongresszusi turizmus másik típusa a nagyvállalatok rendezvényei. Ezek számát a szakemberek több tízezerre becsülik, míg a regionális, az adott országon belül szervezett, céges fórumok száma megbecsülhetetlen.
A nagy nemzetközi rendezvények közel hatvan százalékát Európában tartják, s a szakemberek az öreg kontinens további előretörését prognosztizálják e téren, a globális szervezetek székhelyeinek ugyanis 71 százaléka e kontinensen található. A verseny éles: az összes nemzetközi rendezvény háromnegyedének húsz ország a helyszíne. Az élen az Egyesült Államok áll, Franciaország és Nagy-Britannia előtt.
A nagy nemzetközi konferenciák negyven százaléka a speciálisan erre a funkcióra megépített kongresszusi központokban zajlik, míg hatvan százalékuk az ötszáznál kevesebb vendéget fogadni képes központokban. Egyre nagyobb azonban az igény a többezres rendezvények iránt. Annak ellenére, hogy igazán nagy, 8-10 ezer főt befogadó kongresszusi központ még nincs hazánkban, az ország így is jól szerepel. Szakemberek szerint azonban hazánkban is szükség lenne ilyen – de legalább 5000 fős – nagy befogadóképességű központokra, hiszen például a világméretű orvoskonferenciák is ekkora létszámmal zajlanak. Magyarország esetében ugyanakkor hiba, hogy a konferencia-központok jelentős része a fővárosban található. Ezért a külföldi turizmusszervező irodák – sokszor információ hiányában – nem hazánkat választják célhelyszínként, ha Budapestre egyszer már szerveztek rendezvényt, hanem más országok városait. Nem szabad elfeledkezni ugyanakkor arról sem, hogy a konferenciaturizmus feltételeinek kialakítása tőkeigényes. Nemzetközi tapasztalatok szerint a konferenciaturizmusba egy-egy ország csak hosszabb felkészülés és jelentős beruházások után képes eredményesen bekapcsolódni. A magántőke mellett fontos az állami szerepvállalás is, ha másként nem, garanciák biztosítása terén. A turizmus eme ágának jövedelmezősége magas, az üzleti lehetőségek korlátlanok. Ezt bizonyítja, hogy a nagy nemzetközi rendezvényeknek helyet adó konferencia-központok szervezőinek naptárában sokszor már évekre előre bejegyzett dátumok szerepelnek. Ezáltal a központ üzemeltetése hosszú távra előre tervezhető.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.