Éles vita a megállapodásról

Kiemelkedőnek nevezte Medgyessy Péter miniszterelnök az Európai Unióba való belépés feltételeiről szóló megállapodást. A kormány szerint a korábbinál jóval kedvezőbb feltételekkel csatlakozhatunk az unióhoz. Orbán Viktor volt kormányfő ezzel szemben úgy véli: erőtlennek és sikertelennek bizonyult a magyar delegáció.

Magyarország megállapodott az Európai Unióba való belépés feltételeiről; ez újkori történelmének kiemelkedő napja – erről Medgyessy Péter miniszterelnök beszélt. A kormányfő szerint a létrejött megállapodás Magyarország és egész Európa közös sikere.
A miniszterelnök kifejtette: Németh Miklós kormánya megalkotta a rendszerváltás vázát, amelyre az Antall- és a Boross-kormány felépítette a harmadik köztársaság demokratikus intézményeit. A Horn-kormány modernizálta a gazdaságot. Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt kezdődtek el a tárgyalások, és állapodtak meg olyan fontos kérdésekről, mint például a munkaerő-áramlás. Medgyessy szerint különösen fontos az, amit Magyarország a mezőgazdaságot érintő kérdésekben elért a koppenhágai csúcsértekezleten. Kiemelte: 2004– 2006-ban összesen 3,3 milliárd euró uniós támogatást kap hazánk. – A korábbi 25 százalék helyett a magyar gazdák az uniós támogatás 55 százalékát kapják – mondta, majd hozzátette: a korábbi hét évvel szemben hazánk tíz évig tilthatja meg a külföldiek számára a magyar termőföld vásárlását.
– Ne hagyjátok magatok befolyásolni azoktól, aki el akarják venni az európai uniós csatlakozás örömét – mondta el az MSZP országos választmányának Medgyessy Péter. A kormányfő szerint értékalapon csatlakozunk az unióhoz.
Kovács László külügyminiszter szerint Orbán Viktor a magyar politikai közélet rossz szelleme, és az a csalódottság beszél belőle, hogy nem ő fogja aláírni a csatlakozási szerződést, hanem Medgyessy Péter. Kovács az MSZP választmányának arról számolt be: Medgyessy sikeresen és eredményesen tárgyalt, mindent elért a delegáció, ami reálisan elérhető volt. Elmondta: Magyarország nem kérte, hogy a strukturális alapokból pénzt csoportosítsanak át a csatlakozás utáni költségvetési pozíciók javítására. A magyar költségvetésnek erre nincs szüksége – tette hozzá. – Erőtlennek és sikertelennek bizonyult a magyar kormánydelegáció a csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszában Koppenhágában, hiszen – szemben a csehekkel vagy a lengyelekkel – Magyarország nem tudott egyedi elbírálást elérni – fogalmazott Orbán Viktor a szombati sajtótájékoztatóján. Az a „siker”, hogy a közvetlen agrárkifizetések terén engedélyt kaptunk saját pénzünk elköltésére, minden kommentárnál többet mond – értékelt a volt kormányfő. Megjegyezte: az EU-val kötött szerződés önmagában nem garantálja Magyarország versenyképességének javulását, illetve az életszínvonal emelkedését. Hozzátette ugyanakkor: Európa újraegyesítése csak akkor valósul meg, ha az EU-hoz képest jelenleg fennálló ötven-hatvan százalékos életszínvonal-, versenyképesség- és termelési különbség jelentős mértékben csökkenni fog.
Orbán kifejtette: a lengyelek óriási sikert értek el azzal, hogy a strukturális alapokban szereplő összegekből egymilliárd eurót átcsoportosítottak a biztos pénz kategóriájába. Az utolsó pillanatban a csehek is át tudtak helyezni százmillió eurót, mi, magyarok azonban semmit – mondta. A volt kormányfő a koppenhágai alku miatt legrosszabbul járó négy csoport, a családi gazdálkodók, a nagyobb agrárvállalkozások, a kisvállalkozások és a magyar nagyvállalatok számára pénzügyi csomag kidolgozását kezdeményezi a kormánynál. Orbán Viktor szerint ehhez újra kell alkotni a 2003-as költségvetést, mégpedig úgy, hogy az „alkalmas legyen a csatlakozási tárgyalások sikertelenségéből fakadó következtetések levonására”.
Martonyi János volt külügyminiszter kiemelte: az uniós bővítés történetében először fordul elő, hogy az új tagállamok sem befizetéscsökkentési, sem pedig visszatérítési kedvezményt nem kapnak. Szerinte a kormánynak győzelmi jelentések megfogalmazása helyett tárgyilagos tájékoztatást kell adnia arról, mi is történt a dán fővárosban.