GKI: jövőre öt százalék az infláció

A magyar gazdaság túl van a dekonjunktúra mélypontján, de egyértelmű élénkülés nem tapasztalható – áll a GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzésében.

Semmilyen egyértelmű élénkülés nem tapasztalható a magyar gazdaságban, javítja viszont a gazdasági kilátásokat, hogy megszületett a megállapodás, amely szerint Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió tagja lesz – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt. legújabb előrejelzése. Az ipari termelés az előző hónapok hullámzását folytatva az szeptemberi jelentős növekedés után októberben ismét csökkent. Ugyanakkor továbbra is rendkívül gyorsan, több mint 20 százalékkal fejlődik az építőipar, több mint 10 százalékkal a kereskedelem.
Ám a belföldi kereslet szintén változatlanul gyorsan emelkedik – figyelmeztet a GKI. A háztartások fogyasztása 8 százalékkal nő, ez a reálkeresetek dinamikus, bő – 13 százalékos – növekedésének eredménye. A beruházások bővülése lassul. A kutatók szerint különösen aggasztó a feldolgozóipari beruházások volumenének harmadik negyedévi, tizenöt százalékos csökkenése.
A nyár végén – mint az előrelátható volt – megtört az infláció csökkenési folyamata. Éves átlagban 5,2 százalék, az év végén 5 százalék körüli áremelkedés várható, s a kutatócég szerint jövőre is 5 százalék körüli pénzromlási ütem valószínű.
Az államháztartás hiánya idén – a közgazdaságilag a 2002 előtti éveket vagy 2003-at terhelő kiadások idei elszámolásával együtt – a GDP 9 százaléka körül lesz. A külkereskedelmi mérleg egyelőre kedvező: az első háromnegyedévi hiány kisebb a tavalyinál. Ennek magyarázata, hogy az export jelentős lassulása még mindig kisebb ütemű az import fékeződéséhez képest. A behozatal volumene azonban a III. negyedévben már kissé gyorsabban bővült, mint a kivitel. A folyó fizetési mérleg romlása viszont markáns, s ezen belül különösképp az idegenforgalom aktívuma mérséklődik – mutatnak rá az elemzők.
A munkanélküliségi ráta 2002. augusztus–október hó átlagában 0,4 százalékponttal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az éves átlagot a még viszonylag jobb első félévi adatok teszik valamivel kedvezőbbé. A GKI rámutat arra is: az összes munkanélküli létszámán belül a 15–24 éves fiatal állástalanok rátája az átlagosnak több mint a duplája (13,3 százalék). Ez két százalékponttal magasabb az egy évvel korábbival összevetve is.