Hogyan kezelik a Magyar Posta vagyonát?

A posta korábbi vezérigazgatója cáfolja az új vezetés neki címzett leveleiből és a posta jogi képviselőjével lefolytatott informális háttérbeszélgetésekből kiolvasható vádjait, miszerint a Medgyessy-kormány által menesztett vezetés ideje alatt nem az előírásoknak megfelelően indították és hajtották végre az elektronikus közbeszerzési rendszer kiépítésének feladatait. Szerintük a beruházással kapcsolatosan volt olyan döntés, amelyik nem szabályszerűen született. – Itt közlöm a nyilvánossággal, hogy az elektronikus közbeszerzés ügyében semmilyen szabálytalanság nem történt – nyilatkozta lapunknak Kalmár István, a Magyar Posta Rt. menesztett vezére. Ezzel szemben tény, hogy az új vezetés folyamatosan fékezi, lényegében felfüggesztette az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos, ma is hatályos kormányhatározat ütemes végrehajtását, tudatosan nem élt, nem él az előző kormány által megítélt koncesszióval, amely a Magyar Posta számára nagyon komoly árbevételt jelenthetne.

Igaz, hogy a Magyar Posta Rt. jelenlegi elnöke levelet írt önnek, amelyből ön arra következtet, hogy a posta jelenlegi vezetése újabb támadást készít elő, jelesül az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos szabálytalanságok miatt?
– Az elmúlt néhány hét levelezéséből és megbízottamnak a posta jogi igazgatójával lefolytatott konzultációjából valóban erre lehet következtetni. A leghatározottabban utasítom vissza újra az új vezetés újabb vádaskodásait. Úgy látszik, a postások számára valahogyan meg kell magyarázni az immáron féléves sodródást, az új vezérkar kormányzattal szembeni érdekérvényesítő képességének hiányát. Lehet emlegetni az üres kasszát, ahogy ez ma Magyarországon divat, akár négy évig is. Vajon meddig hiszik el a postások? Lesz legalább akkora béremelés, mint a mi időszakunkban? Nem valószínű. Elveszíti a posta a nehezen kiharcolt fontosságát a magyar gazdaság különböző területein? Sajnos minden jel erre mutat. A legfrissebb vád gyújtópontja, hogy a posta hatmilliárdos mérleg szerinti veszteséget könyvel el az idén. A tény az, hogy a korábbi vezetés menesztésekor a 2002-es év első négy hónapja kétmilliárd forint feletti pozitív adózás előtti eredményt mutatott, és így adta át a részvénytársaság irányítását a Medgyessy-kormány embereinek. Ugyanakkor minden lehetőséget megragadnak, hogy az elődeikre kenjék a féléves működésük, irányításuk alatt keletkezett éves szintű, hatmilliárdos veszteséget. Ez azt jelenti, hogy fél év alatt nyolcmilliárd forint feletti veszteséget sikerült okozni az eddig mindig nyereséges Magyar Postának.
– Közölték önnel az új kormány által kinevezett menedzsment üzleti tervét?
– Nem velem közölték, hanem az egész országgal. Csáki György, a posta elnöke jelentette be a hatmilliárdos tervezett veszteséget a nyár elején a Magyar ATV műsorában. Ő már akkor tudta a pontos számot, pedig még előttünk voltak az önkormányzati választások, amikor a posta a sok címezetlen és egyéb küldemény (szóróanyagok) miatt bizonyára komoly bevételre tett szert. Azóta azon sem lepődöm meg, hogy fékezik az elektronikus közbeszerzési rendszert, amely a legszerényebb jutalékrátával számolva is milliárdos árbevételt biztosíthatna a postának. A rendszer ugyanis először részben, majd fokozatosan szinte teljeskörűen kiváltaná az úgynevezett központosított közbeszerzést, amely ebben az évben hatszázmilliárd forint értékű közbeszerzést bonyolított le a kancellária közbeszerzési és gazdasági igazgatóságán keresztül.
– Ön szerint miért kellett ilyen rendszert kialakítania a postának?
– Kizárólag a hagyományos postai szolgáltatásokból ma már nem lehet életképesen postákat működtetni. Ékes példája ennek a brit posta, amely vissza akart térni a kizárólag postai szolgáltatásokhoz és kis híján csődbe ment. Új piaci stratégiát kellett alkotnia a postának. Lehetőséget, kiutat kerestünk, olyan alternatívát, amellyel piacképes maradhat a társaság; amelynek segítségével a nagy innovációs hagyományokkal rendelkező posta a magyar gazdaság egyik motorja lehetne az elszürkülés és a gazdasági ellehetetlenedés helyett. A közbeszerzési rendszer elektronizálásának igényét az Európai Unió fogalmazta meg, mi pedig arra gondoltunk, hogy a Magyar Posta Rt. igazi hagyományaihoz visszatérve képes lehet arra, hogy megteremtse ennek feltételeit. A központi közbeszerzés rendszere rugalmatlan, és különösen egyes területeken az „emberi tényező” komoly torzító hatásával is lehet számolni. A jelenlegi rendszer lassú, ugyanakkor, ami a vállalkozóknak rendkívül kedvezőtlen, zárt olyan értelemben, hogy egy-egy közbeszerzési eljárás megnyerésével az adott vállalkozó bebetonozva érezheti magát a beszállítói szerződés lejártáig. Ez a módszer sokba kerül az államnak. A megrendelt termék aktuális piaci ára és annak egyéb feltételei a szállítás időpontjában már előre megjósolhatóan kedvezőtlenebb a megrendelő számára, hiszen a szállítási feltételeket jóval a tényleges szállítást megelőzően alkudják ki. Ez sok esetben még akkor is rosszabb vevői pozíciót jelent, ha a szállítási szerződés pillanatában jónak tűnik az ajánlat. Az elektronikus közbeszerzési rendszer egyik nagy erénye mindamellett, hogy rendkívül gyors és képes az aktuális árviszonyoknak megfelelően működni, hogy a beszerzések nyomon követhetőek. A rendszer biztosítja a naprakész versenyt. Az elektronikus közbeszerzés kizárja, hogy a rendszerben dolgozó bármelyik köztisztviselő „megszédüljön” egy-egy cég nagyvonalúságától, s részrehajlóan döntsön mellette. S nem utolsósorban van egy további szempont is, ami nagyon-nagyon lényeges: a komputer nem korrumpálható, és könyörtelenül naplózza a folyamatokat. Ha valami, ez igazán jól illeszkedhetne az üvegzsebprogramhoz.
– Menyibe került a rendszer kialakítása?
– Az elektronikus közbeszerzési rendszer durván másfél milliárd forintba került, s további, nagyjából fél-félmilliárdba a rokonrendszerek, a posta belső beszerzéseit irányító belső piactér, illetve a piac további szereplőinek szolgáltatni képes, úgynevezett nyílt elektronikus piactér kialakítása. Terveink szerint a három rendszer együttes alkalmazása olcsóbb, mintha azt külön-külön működtetné valaki. Ugyanis több helyen átfedés van az eszközigények és az alkalmazott számítógépes programok között, tehát a három rendszerben számos közös eszközt lehet üzemeltetni.
– A stratégia, az üzleti lehetőség szempontjából ítélve valóban kedvező kezdeményezésnek hangzik, de arra semmiféle garanciája nincs a postának, hogy ezeket a rendszereket képes legyen hatékonyan működtetni. Gondolok itt arra, hogy ugyanezt bármely nagyvállalat perceken belül képes lenne megvalósítani, s még az a lehetőség is fennáll, hogy partvonalra teszik a postát.
– Ez alapvető tévedés. A közbeszerzési törvény kimondja, hogy elektronikus módon is megvalósítható az eljárás. Ugyanakkor a központosított közbeszerzések vonatkozásában a korábbi kormány határozatlan ideig koncessziót adott a postának a rendszer működtetésére. Ha úgy tetszik, e tekintetben a posta bizonyos fokig monopolhelyzetnek örvend, ami nem elítélendő, hiszen ebben az esetben száz százalékban az állami tulajdonban lévő társaságnál működhetne a rendszer. Nagy az igény a mások számára beszerzési szolgáltatást nyújtó nyílt elektronikus piactérre. Ezen a szolgáltatási területen valóban megjelenhetnek rivális cégek a posta mellett, volt is erre néhány tétova kísérlet, de egyik sem vált be annak ellenére, hogy tízmilliárdokat áldoztak nagynevű társaságok erre a célra. A posta nyílt elektronikus piactere kész, csak használni kellene.
– Említette, hogy a jelenlegi vezetőség lassítja az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetését. Lehet, hogy mégsem olyan áldásos a helyzete, mint ahogyan azt ön lefestette?
– A tények mindenesetre azt mutatják, hogy a posta jelenlegi vezetői nem folytatták, nem folytatják az elektronikus közbeszerzési rendszer kiépítését, hiszen a rájuk nézve is érvényes kormányhatározatok miatt kötelességük lenne a fejlesztést megfelelő ütemben folytatni és a rendszert használatba venni. Ezzel szemben a fejlesztést befejezni képes szakembergárdát mára már az utcára tették. Nem élnek a postának megítélt koncesszióval. A ma működő központosított közbeszerzési rendszer keretében évi hatszázmilliárd forint értékű közbeszerzést bonyolítanak le a Miniszterelnöki Hivatal szakemberei. Bárki kiszámolhatja, hogy egy reális kétszázalékos vagy egy minimális, akár félszázalékos jutalékból mekkora bevétele származhatna a postának. De ami a legfontosabb, az elektronikus közbeszerzési rendszer posta általi működtetése a költségvetésnek tízmilliárdos nagyságrendű megtakarítást jelentene, ennyivel is több közpénz keletkezne. Ezek után visszakérdezek: kik azok, akik szabálytalanul járnak el? Vajon nem azok, akik a meglévő eszközök, erőforrások, hatályos kormányhatározatok szándékos mellőzésével százmillióktól fosztják meg a részvénytársaságot? Meggyőződésem, hogy egy egyszerű állampolgári bejelentés alapján is ki kellene vizsgálnia a hatóságoknak, hogy miért kurtítják meg tetemes öszszegekkel a postát.
– Mire számít? Lesz feljelentés ebben az ügyben?
– A posta új vezetőinek állandóan visszatérő, rágalmazó, becsületsértő, nagy nyilvánosság előtt tett nyilatkozatai alapján nem lehet kizárni, hogy bár alaptalanul, de eleget téve bizonyos, ma „divatos” elvárásoknak, jó stréber módjára, önigazolásul, megkockáztatják a feljelentést. Ha lesznek vizsgálatok, akkor állok elébe, sőt maximálisan segítem, hogy ki is derüljön, ki és mikor követett, illetve követ el szabálytalanságokat a rábízott vagyon kezelése során. De nem is ez a legfontosabb szempont, ami foglalkoztat. Arra vagyok kíváncsi – de arra nagyon –, hogy hová, kihez kerülnek majd a Magyar Posta jól jövedelmező elektronikus piacterei? A posta sajnos már kénytelen volt hozzászokni, hogy tőle mindig mindent elvesznek. Mint ahogy most szándékoznak elvenni tőle azt a Postabankot, amely több mint 97%-ban a Magyar Posta tulajdona, amelynek a vételára a Postabank jelenlegi elnöke szerint is ötvenmilliárd forint. Ráadásul a különböző hivatalos nyilatkozatokból egyértelműen kitűnik, ebből a vételárból semmit, vagy csak rendkívül csekély hányadot kívánnak a postánál hagyni.