Jól szerepelt az MKP a szlovák választáson

Egy év leforgása alatt harmadszor járultak az urnákhoz Szlovákia polgárai. A helyhatósági választásokon a polgármesteri posztok 13 százalékát a Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom birtokolja, nekik jutott a legtöbb hely az önkormányzati testületekben is.

A kormánypártok közül nem a Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió bizonyult a legsikeresebbnek, hanem a Kereszténydemokrata Mozgalom, amely a posztok hét százalékát szerezte meg.
A kiváló regionális választási eredmények és a történelmi parlamenti siker után az Magyar Koalíció Pártja (MKP) a második legerősebb politikai tömörüléssé lépett elő: a polgármesteri posztok 8 százalékát szerezte meg (összesen 235 településen nyertek), 3200 képviselőjelöltjének csaknem 65 százaléka jutott mandátumhoz. Ennél többet csak a Meciar-féle mozgalom szerzett. A magyar párt saját jelöltjein kívül 65 olyan polgármesterjelölt nyert, akit függetlenként vagy koalícióban az MKP támogatott.
A választások árnyoldaláról is szólni kell. A Magyar Koalíció Pártja a magyarlakta területek 17 járási székhelyéből csak Dunaszerdahelyen és Révkomáromban tudott nyerni. Emellett még öt városban szerezte meg a polgármesteri posztot: Szepsiben, Zselizen, Füleken, Ógyallán és Somorján. A magyar párt olyan fontos településeken szenvedett vereséget, mint Királyhelmec, Nagykapos, Nagymegyer, Ipolyság és Párkány. Alig folyhat bele a párt néhány magyarlakta város ügyeibe: Léván egy mandátumot szerzett a huszonhárom tagú képviselő-testületben, Rozsnyón pedig kettőt a tizennyolcból. Nemcsak a városokat „vesztette el” az MKP, hanem olyan négy-ötezer lakosú falvakat, mint Udvard, Farkasd, Negyed, Tardoskedd, Bodrogszerdahely. A közigazgatási reformmal olyan jogkörök is átkerülnek a helyi önkormányzatokhoz, amelyek szakmai felügyeletét a kistelepülések nem tudják ellátni, ezért a törvények úgynevezett közös községi hivatalok működtetését írják elő. Nyilvánvaló, hogy az ilyen hivatalokat a nagyobb településeken építik majd ki, s a település vonzáskörzetében elterülő kisebb falvak csatlakozhatnak majd hozzá. Nos, ezeket a „központi” falvakat és kisvárosokat elvesztette az MKP. Hogy ez miképpen következhetett be, nehéz megmondani. Duray Miklós szerint a pártban egyre erőteljesebben érvényesülnek a partikuláris érdekek, ennek hatására alakultak így az események. Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere, a Csallóközi Városok és Falvak Szövetségének elnöke azt hangoztatta, hogy a pártvezetés lebecsülte a választásokat, alig fordított pénzt a kampányra, így sok helyütt a gazdasági érdekcsoportok döntötték el a választásokat.

Készül a szlovák válasz. A szlovák fél várhatóan még ezen a héten reagál a magyar kedvezménytörvény elleni tizenöt pontos dokumentumára érkezett magyar észrevételekre – jelezte hétfőn Berényi József, a szlovák külügyi tárca államtitkára. Berényi úgy ítéli meg, hogy az oktatási-nevelési támogatásokat ne személyeknek, hanem a szülői és pedagógustestületeknek kellene folyósítani. (MTI)