Kárpótlási jegy: árviták a csere előtt

Több kárpótlási jeggyel rendelkező alanyi kárpótolt is érdeklődött szerkesztőségünknél majdani kifizetésükről érdeklődve. Az állami privatizációs szervezet (ÁPV Rt.) forgatókönyve szerint a kárpótlási jegyeket előbb magas árfolyamon egy újonnan létrehozott cég, a – sokféle, már piacon lévő részvénnyel is „kistafírozott” – Forrás Rt. papírjaira váltják át. Utóbbit bevezetik a pesti tőzsdére, ahol a mindenkori árfolyamon lehet hozzájutni a kárpótlási jegy ellenértékéhez. Szakmai szervezetek szerint viszont a Forrás mesterségesen magasra értékelt cégrészvényeket kap.

Duplájára emelkedett a kárpótlási jegy árfolyama az elmúlt 12 hónap alatt. Tavaly decemberben a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) még négyszáz forint körüli árakon cserélt gazdát ez a sajátságos értékpapír. Erről az árszintről kisebb-nagyobb ugrásokkal kilencszáz forint fölé kapaszkodott a múlt hét végéig. Ugyanezen idő alatt a pesti tőzsde indexe tíz százalékkal tudott javulni, azaz a kárpótlási jegyek árfolyama tízszeresen teljesítette túl az index változását. Ennek az összehasonlításnak kizárólag a befektetők által elért profit szempontjából van jelentősége, hiszen a pesti parketten forgó részvények és jegy árazási szempontjai teljesen különbözőek.
Két szempont befolyásolja alapvetően a kárpótlási jegyek tőzsdei megítélését: az állam milyen értékű vagyontárgyakat ajánl fel a jegytulajdonosoknak e papírokért cserébe, s mikorra várható ennek lebonyolítása? Az elmúlt években az e kérdésekkel kapcsolatos pletykák, hírek és spekulációk mozgatták a jegy kurzusát, s így lesz ez a továbbiakban is.
Az utóbbi hetekben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. ismertette a kárpótlási jegyek becserélésére vonatkozó tervét. Eszerint a privatizációs szervezet tulajdonában lévő Forrás Rt.-be apportálják a kárpótoltaknak szánt összes vagyonelemet, majd az összesen 18 milliárd forint értékű vagyonnal „kistafírozott” Forrás részvényeit ajánlják fel a kárpótlási jegyek tulajdonosainak cserébe. A tervek szerint a Forrás-papírokat be fogják vezetni a pesti börzére is, így ezt követően a mindenkori tőzsdei áron pénzhez juthatnak a csere során részvényessé előlépett valamikori jegytulajdonosok.
Viták persze e terv kapcsán is keletkeztek, hiszen a kárpótoltak – és a másodpiacon jegytulajdonossá vált befektetők – biztosak szeretnének lenni abban, hogy az ÁPV Rt. a kárpótlási törvényben rögzített 174,2 százalékos árfolyamon számítja be a jegyeiket, s a csere során valóban ilyen értékű vagyonhoz juthatnak. A privatizációs szervezet pedig – terjedőben levő piaci vélekedések szerint – a megszabott tarifánál olcsóbban szeretne megszabadulni ettől a nyomasztó tehertől. A múlt héten két érdekvédelmi szervezet megtette első kritikai észrevételét: a TEBÉSZ és a KJÉE szerint a Forrásba apportálandó cukorgyári részvények értékét az ÁPV Rt. több mint kétmilliárd forintra taksálta, ugyanakkor a magánbefektetőket, valamint a kárpótlásijegy-tulajdonosokat képviselő szervezet által felkért szakértő szerint csak 607 millió forintot ér ez a részvénycsomag.