Kedvező novemberi inflációs adat

A fogyasztói árak novemberben 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők többsége szerint idén a jegybank már nem csökkent alapkamatán.

Nem változtak novemberben a fogyasztói árak októberhez képest, és 4,8 százalékkal haladták meg a 2001 novemberi szintet – közölte tegnap a KSH. Az elemzők novemberre 4,8-5,0 százalékos 12 havi és –0,1-től 0,2 százalékos egyhavi árszínvonal-változást vártak. A maginfláció novemberben októberhez képest 0,4 százalék, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 5,5 százalék volt. A KSH kimutatása szerint idén az első tizenegy hónapban az árak átlagosan 5,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában regisztrált szintet.
A KSH közlése szerint az előző hónaphoz viszonyított áralakulást a szeszes italok, dohányáruk drágulása 0,07 százalékkal, az élelmiszereké 0,05, a ruházkodási cikkeké és a szolgáltatásoké 0,03, a háztartási energiáé 0,02 százalékkal emelte, míg az egyéb cikkek, üzemanyagok körében bekövetkezett árcsökkenés 0,23 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,01 százalékkal mérsékelte azt.
Olivier Desbarres, a Credit Suisse First Boston térségi elemzője szerint a novemberi inflációs számok „minimális mértékben bővítik a jegybank kamatcsökkentési mozgásterét”, de ehhez az is kell, hogy a forint tovább erősödjön az ingadozási sávban. Középtávon viszont – mivel folytatódni fog a forintra ható felértékelődési nyomás – a jegybank kénytelen lesz kamatot csökkenteni – mondta a CSFB térségi elemzője. Desbarres az idei eddigi inflációs folyamatok alapján 4,8 százalékos év végi, tizenkét havi drágulást jósolt 2002-re; a jövő év végén 4,6 százalékos inflációval számol. Adam Slater, a Credit Agricole Indosuez piaci stratégája szerint Járai Zsigmond előző napi kijelentései alapján nem várható rövid távon a jegybanki kamat csökkentése.
Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint az év egészében 5,2 százalékos fogyasztói infláció várható, ami igen jó eredmény a 2001. évi 9,2 százalékos indexszel összevetve. Hozzátette azonban, hogy a következő évre a dezinfláció megtorpanását várják, a GKI szerint 2003-ban az ideivel azonos lesz a fogyasztói áremelkedés éves mértéke. Hegedűs Miklós szerint ez önmagában nem okozna problémát, az azonban igen, ha a monetáris politika továbbra is szigorú marad, ami viszszafogja a beruházásokat, és ezen keresztül a növekedést. A kutató szerint ezért a jegybanknak változtatnia kellene a 3,5 plusz/mínusz 1 százalékos 2003. évi inflációs célkitűzésen, amely – szavai szerint – nincs köszönő viszonyban a gazdasági valósággal. Úgy vélte, reálisabb volna a 4,5 plusz/mínusz egy százalékos célkitűzés, amely lehetővé tenné a kamatok mérséklését.
Réczei Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy a következő évben – a felső határon – teljesülhet az MNB által kitűzött cél, amelyhez az ideinél szigorúbb költségvetési és fiskális politika is hozzájárul majd. Az elemző szerint az idén a jegybank már nem változtat az alapkamaton, noha, mint mondta, az Európai Központi Bank kamatcsökkentése nyomán a piacon vannak ilyen várakozások. Réczei az inflációs adatot megnyugtatónak nevezte, hozzátéve, hogy annak mértéke és összetétele egyaránt megegyezik az elmúlt hónapokban tapasztalt trenddel.
Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. vezérigazgató-helyettese lapunknak adott nyilatkozatában úgy vélekedett: nem kizárt, hogy a jövő decemberre kitűzött, 4,5 százalékos inflációs cél elérhető. Ugyanakkor a Kopint-Datorg – főleg az év elején várható hatósági áremelések tükrében – éves átlagban 5,2 százalékos inflációval számol 2003-ra.