Néhány hónappal ezelőtt megfigyelők arra mutattak rá, hogy minden, Szaddám Huszeinnek szóló fenyegetés üres kardcsörtetés, amíg a szállítás logisztikai problémáinak megoldásáról nem gondoskodnak. A védelmi minisztérium szerint Nagy-Britannia néhány héten belül húszezer főnyi katonaságot tud az iraki térségbe vezényelni. A légierőt, a haditengerészetet és a hadsereget figyelmeztették, hogy a bevetésre kiszemelt egységeket hamarosan riaszthatják. Több ezer tartalékossal pedig közölték, hogy rövid időn belül behívhatják. A kormány felkérte a hadiipart, hogy fokozza termelését. Mindezek az intézkedések aláhúzzák azt a stratégiai elképzelést, hogy január és február a szárazföldi erők felvonultatására szánt idő, és hogy márciusra, az esetleges invázió számára ideális időszakra az egész amerikai–brit haderő készen áll az akcióra. Geoff Hoon brit védelmi miniszter szerint egyébként nincs szükség az ENSZ felhatalmazására egy Irak elleni akció megindításához. A miniszter mindazonáltal a BBC-nek nyilatkozva megerősítette tárcája keddi közlését, miszerint az elrendelt katonai előkészületek nem jelentik azt, hogy „a háború küszöbön áll és elkerülhetetlen”.
A brit külügyminiszter nyilvánvaló hazugságnak nevezte azt az iraki állítást, hogy az ország felhagyott tömegpusztító fegyverek kifejlesztésével. Jack Straw szerint az iraki fegyverkezési programokról szóló jelentés nyilvánvaló hiányosságokat tartalmaz, így például Bagdad nem számolt el azokkal a tömegpusztító fegyverekkel, amelyek az ENSZ-ellenőrök által készített végső jelentésben szerepeltek, miután 1998-ban elhagyták Irakot. A dokumentummal kapcsolatban tegnap egyébként kétségeit hangoztatta George W. Bush amerikai elnök és Tony Blair brit kormányfő is.
Amerikai és brit harci gépek tegnap iraki légvédelmi radarberendezést bombáztak az ország déli részén lévő repüléstilalmi övezetben. Amerikai közlés szerint a radarberendezés bombázása válasz volt a koalíciós erők gépei elleni iraki akciókra.
Hamász
A Hamász újabb izraeli túszok szabadon bocsátását jelentette be
