Németh János jövő tavasszal távozik a testületből, így az Országgyűlésnek kétharmados döntéssel új tagot kell választania a helyére. Értesüléseink szerint valószínű, hogy az MSZP és a Fidesz között nem alakul ki konszenzus a hiányzó tag személyéről, ám az AB működőképességét nem fenyegeti majd veszély. Az alkotmánybírák maguk közül ugyanakkor három évre választják meg a taláros testület új elnökét. Úgy tudjuk: Németh helyére Holló András pályázik a legnagyobb eséllyel, bár ellene szól az az érv, hogy nem beszél idegen nyelven. Jogi szakértők szerint ez nem probléma, hiszen ilyen szinten mindenképpen tolmácsot alkalmaznak egy-egy tárgyaláson.
Az alkotmány és az alkotmánybíróságról szóló 1989-es törvény értelmében az alkotmányosság biztosítása az AB feladata. Emlékezetes: a testületet megalakulásától 1998-ig Sólyom László vezette, ezt követően pedig Németh János lett az AB első embere.
Az Alkotmánybíróság tagjai a törvény szelleme szerint nem folytathatnak direkt politizálást, de az erőviszonyokat mindenképpen meghatározza az, hogy melyik politikai párt jelölte a bíróság tagját posztjára. Ezt támasztja alá az is, hogy az alkotmánybírák megválasztását a legtöbbször heves politikai viták, alkuk előzik meg. A tagok politikai szimpátiája az egyes testületi határozathoz hozzácsatolt különvéleményükben ölthet testet.
A lapunknak nyilatkozó alkotmányjogászok ugyanakkor közölték: az AB döntési mechanizmusát azonban nem a bal- és jobboldal közti törésvonalak határozzák meg. Az eddigi döntéseket szem előtt tartva felhívták a figyelmet arra a körülményre, hogy a volt büntetőbíró, Strausz János véleménye gyakran találkozik Tersztyánszkyné Vasadi Éváéval, de Bihari Mihály, Kiss László és Holló András álláspontja is sokszor megegyezik. Viszonylag ritkábban fogalmaz meg különvéleményt a jelenlegi elnök, Németh János, Erdei Árpád, Harmathy Attila és Kukorelli István.
Lionel Messi
Lionel Messi sorozatban ötödször duplázott, káprázatos szabadrúgásgólt lőtt + videó
