Prodi: Van még pénz

Jóváhagyták tegnap az EU-tagállamok külügyminiszterei a soros dán elnökségnek a csatlakozási tárgyalások lezárásával kapcsolatos javaslatcsomagját, kivéve annak legkényesebb, pénzügyi vonatkozású részeit – közölték nevük elhallgatását kérő uniós források. Ezzel bizonyossá vált, hogy a dánok által kidolgozott csomag lényegi elemeiről már csak a legmagasabb szinten, a koppenhágai EU-csúcson születhet megállapodás. A keddi tanácsülésen a dán elnökség beszámolt azokról a kétoldalú egyeztetésekről, amelyeket – az Európai Bizottság bővítési felelősével együtt – előző nap a 2004-es csatlakozásra készülő tíz ország külügyminisztereivel tartott.
A tanács most a dán javaslatoknak csak a kétoldalú vonatkozású, országspecifikus, illetve technikai jellegű elemeiről tudott megállapodni. Jóváhagyták emellett a csomagnak a globális mezőgazdasági kvótákra vonatkozó részeit is. A koppenhágai csúcson kell viszont megállapodásra jutni a csomag lényegi összetevőit alkotó problémákról, vagyis a közvetlen mezőgazdasági jövedelemtámogatások induló szintjéről és a bevezetésükre szánt időszak hoszszáról, valamint az újonnan csatlakozó országoknak ígért költségvetési kompenzációkról.
Közben az EU két vezető politikusa meglehetősen ellentmondásosan nyilatkozott a bővítés finanszírozásáról. Az EU soros elnöki tisztét ellátó Dánia miniszterelnöke athéni tárgyalásain úgy fogalmazott: „Ez a határ, nincs több pénz az EU-tagjelölt országoknak.” Anders Fogh Rasmussen egyértelművé tette, hogy nincsenek már elérhető „extraösszegek” a tíz tagjelölt országnak. Ugyanakkor Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke felszólította az EU tagjait, hogy adjanak több pénzt a tagjelölt országoknak, megkönynyítendő a csatlakozásukat az unióhoz. „Van még pénz a bővítésre szánt tartalékban, és az 1999-es berlini csúcsértekezleten meghatározott plafont még nem értük el” – közölte a politikus.
Alig két nappal a koppenhágai csúcs előtt Jack Straw brit külügyminiszter bejelentette, hogy Nagy-Britannia az EU-bővítés pillanatától megnyitja munkaerőpiacát a majdani új tagok előtt. Mint a miniszter fogalmazott: az új tagországok állampolgárait hazájuk 2004. május 1-jére tervezett csatlakozásának első napjától ugyanazok a munkavállalói jogok illetik meg Nagy-Britanniában, mint a brit, a francia, a német és más uniós állampolgárokat.
Tóth Tamás külügyi szóvivő lapunknak nyilatkozva magyar részről kifejezetten pozitív fejleménynek nevezte, hogy Nagy-Britannia közvetlenül a koppenhágai csúcs előtt saját kezdeményezésére a munkaerőpiac megnyitása mellett döntött.