Év végére a tavalyi fölöttire, 140-145 milliárd forintra nőhet a hazai bankszektor – a Magyar Fejlesztési Bank nélkül számított – adózatlan nyeresége, főképp a lakossági hitelek felfutása miatt – mondta Szepesi György, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főosztályvezetője a hatóság tájékoztatóján. A bankok lakossági kölcsönállománya a tavaly szeptemberi ötszázmilliárdról ez év őszére bő ezermilliárdra nőtt, ebből a lakáshitelek volumene 250 milliárdról hatszázmilliárdra.
A hitel- és betétarány megbillenését jelzi, hogy a cégekkel, önkormányzatokkal együtt számított kölcsönállomány év eleje óta közel 19, míg a betétállomány csak 0,2 százalékkal nőtt. Szeptemberre mindkettő volumene közel 6100 milliárd forint volt a bankoknál (amelyek év végére nettó hitelezővé válhatnak). Az ezermilliárdos saját tőkéjű bankszféra a nagy hitelkereslet forrásait likvid és értékpapíreszközeik további csökkentésével teremtette elő, sok külső pénz még nem kellett. A nagyobb kölcsönvolumen ellenére a problémás lakossági hitelek aránya 4,1 százalékra csökkent.
A 13,12 millió szerződéssel bíró biztosítók – amelyeknél rendkívüli a legnagyobb öt cég túlsúlya – az élet- és nem élet ágban is húsz százalék körül növelték díjbevételüket, amely szeptemberben 365 milliárd forint volt. Mindkét ágban megugrott az egy szerződésre jutó díjbevétel. A biztosítók tartalékállománya 827,8 milliárd forint volt, a szféra őszi harmincmilliárdos mérleg szerinti eredménye a tavalyinál jobb éves profitot sejtet.
A nyugdíjpénztárak nettó hozama a befektetéseiknél elért jobb eredmény miatt a tavalyihoz képest fél-egy százalékkal nőhet – vélte Szepesi (a magánpénztárak tavaly 7,1, önkéntes társaik 5,5 százalékos, infláció alatti nettó hozammal zártak). A 3,4 milliós tagságú pénztárszféra befektetett vagyona 35 százalékkal, 670 milliárd forintra nőtt.
Olaszország
Migránsok késeltek Milánóban + videó
