Tiszta tejet kell önteni a pohárba

Bizonytalan a hazai tejágazat helyzete, mert még nem sikerült megegyezni a termékpálya következő évi szabályozásáról. Szakemberek szerint, ha nem érkezik megfelelő mértékű állami támogatás, akkor a magyar tejtermékek kiszorulhatnak a belpiacról.

Egyelőre bizonytalan a hazai tejágazat helyzete, mert a Tej Terméktanácsnak (TT) és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) még nem sikerült megegyeznie a vertikum 2003-as szabályozásáról – hangzott el tegnap a terméktanács tájékoztatóján.
A feldolgozói oldal lehetőségeit ismertetve Istvánfalvi Miklós elmondta: ha az FVM nem vállalja fel a termelők finanszírozását, akkor nem marad más megoldás, mint a hazai tejtermelés korlátozása, ami szerencsétlen dolog lenne az EU-csatlakozás előtt. Ha mégis ezt a megoldást kell választani, akkor kétségtelen, hogy azok a kistermelők lesznek kénytelenek felhagyni a tejtermeléssel, akik nem tudnak eleget tenni a higiéniai előírásoknak.
Pillanatnyilag a termelők támogatásának mértékéről folyik a vita a TT és a minisztérium között. A terméktanács álláspontja szerint akkor lehet megőrizni a versenyképességet a belpiacon, ha a tej ára nem emelkedik, viszont a termelő jövedelemhez jut, amelyből finanszírozhatja az elengedhetetlen fejlesztéseket. Ez megoldható lenne, ha a minisztérium 8,6 forinttal támogatná a termelőket. E juttatásból a termelők 3,6 forintot befizetnének a terméktanács közös kaszszájába, a fennmaradó öt forintból pedig mintegy másfél forintos nyereséget könyvelhetnének el, amelyből megvalósíthatnák a technológiai fejlesztéseket.
Csákvári László, a terméktanács elnöke szerint ehhez húszmilliárd forintos állami támogatás kell 2003-ban, ami azt jelenti, hogy az ágazatnak juttatott idei dotációt hetven százalékkal kellene emelni. Ilyen mértékű emelés azért szükséges, mert az ágazat ellenkező esetben elveszti versenyképességét az uniós termelőkkel szemben, és kiszorulhat a magyar piacról is. Magyarországon az eladott tejtermékek kilencven százaléka hazai tejből készül, és ez csak akkor maradhat így a jövőben, ha az ágazat megfelelő támogatásban részesül – mondta Csákvári László.
Az ágazat kilátásait tovább ködösíti, hogy egyelőre nem ismert pontosan, Magyarország mekkora tejtermelési kvótát kap az uniótól. A TT értesülései szerint a kvóta mértéke elérheti a 2,2 milliárd litert is. Jelenleg Magyarországon mintegy kétmilliárd liter tejet termelnek évente, amelynek 83–85 százalékát – több mint 1,7 milliárd litert – vásárolják fel és dolgozzák fel. Ebben a tételben azonban benne van az exportálandó, 400 millió literes tejfelesleg is – tájékoztatta lapunkat Sirman Ferenc, a terméktanács ügyvezető igazgatója. A fennmaradó mintegy 350 millió liter tejet közvetlenül értékesítik a termelők. Csákvári László a távirati irodának viszont úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon évente és fejenként egy ember 165 liter tejet fogyaszt. Ezt azonban belátható időn belül szeretnék a magyar tejtermelők 200 literre emelni. Amennyiben ez a cél megvalósul, úgy Magyarországon az EU-s tejkvóta kevésnek bizonyulhat a további fejlődéshez. Szakértők szerint a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az EU által megajánlott kvóta tulajdonképpen legalizálja azt a szürke tejmennyiséget, amelynek felszámolásáért küzd az ágazat. Ha viszont nem érkezik állami segítség, akkor visszaesik a hazai tejtermelés, és nem lehet kihasználni az uniós kvótát, ami legalábbis kellemetlen helyzetet teremt.
A piacon lévő tejfelesleg kezelésére több javaslatot is tett a vertikum: szorgalmazták az iskolatej-akció kiterjesztését, a szociális tejprogram elindítását, a permeátumot tartalmazó termékek visszaszorítását és a tejipari higiéniai előírások teljes körű betartását. Eme intézkedések bevezetésével 120-130 millió liter tejet vonnának ki a piacról – állítják szakértők. Akadnak olyan vélemények is, hogy az államnak érdemes lenne felvásárolni a tejkvótát, amivel egyúttal jövedelmet biztosítanának a termelőknek, felesleget vonnának ki a piacról, és esetleg megteremtenék a húsmarhatartásra való átállás lehetőségét is.