Új terv a ciprusiaknak

Módosított béketervet terjesztett elő az ENSZ Ciprus konföderációs újraegyesítésére, hogy ezzel is javítsa az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó – s e tárgyalásokat már lezárt –, 1974 óta megosztott szigetország belépési esélyeit.

Kofi Annan november 11-én ismertette az ENSZ Biztonsági Tanácsával a konföderációt felvázoló eredeti béketervet, amely szerint a független ciprusi állam egy közös állam és két „alkotó állam” – a ciprusi görög és a ciprusi török – megbonthatatlan partnerségén nyugszik. A két alkotó állam egyenlő jogállású, a szövetségi alkotmány szabta korlátok között gyakorolja hatalmát saját alkotmánya szerint. Az érintett közösségek észrevételeinek figyelembevételével elkészült a módosított béketerv, amelyet Alvaro de Soto ENSZ-megbízott kedden adott át Nicosiában – külön-külön – Rauf Denktas ciprusi török vezetőnek, illetve Gláfkosz Kleridesz ciprusi török elnöknek.
A megosztott ország görög és török közösségének vezetése már jó ideje tárgyal az ENSZ égisze alatt, hogy Ciprus újraegyesített országként csatlakozhasson az unióhoz. Az EU álláspontja az, hogy a békemegállapodás hiányában az országnak csak a nemzetközileg elismert görög államalakulatát hajlandó felvenni. Törökország korábban azzal fenyegetőzött, hogy ebben az esetben annektálná a török részt, a csak általa elismert Észak-ciprusi Török Köztársaságot. Az új ankarai kormány már némileg rugalmasabb álláspontot foglal el, s Törökország ahhoz köti a ciprusi rendezés ügyét, hogy a koppenhágai EU-csúcson konkrét időpontot tűzzön ki az unió az Ankarával való csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
A novemberi ENSZ-javaslat szerint a török közösség, amely jelenleg a szigetország területének 36 százalékát ellenőrzi, Ciprus területének 28,5 százalékán őrizné meg fennhatóságát. A rendezés keretében a 162 ezer görög menekült közül 85 ezren térhetnének vissza otthonukba, immár a törökök rovására kiszélesedő ciprusi görög fennhatóság alá, miközben 42 ezer török, illetve ciprusi török kényszerülne költözésre. Ankara egyébként jelezte, szerinte csak jelentéktelen módosításokat hajtottak végre a novemberi terven.

Messze még Ankara felvétele. Törökországnak még legalább tíz évet kell várnia, mielőtt felvételt nyer az Európai Unióba – fejtette ki egy francia lapnak Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa. A La Croix című liberális katolikus lap tegnapi számában megjelent nyilatkozatában az EU-illetékes világossá tette, hogy Ankara felvétele „bizonyosan nem történik meg 2013 előtt”, ami szerinte Törökország számára „az első lehetséges csatlakozási időpont”. A bővítési biztos szerint az európai szervezet érdekeit szolgálja, ha igazolni tudja, hogy egy muzulmán ország is integrálódhat az unióba. (MTI)