Veszélyben a jegybanki függetlenség

A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása – e mondat a hatályos jegybanktörvényből származik. A kormány- és vállalati oldalon többen megfeledkezhettek e passzusról most, amikor az infláció felpörgetése segítene a szűkös jövő évi költségvetésen.

Lemondásra szólította fel csütörtökön Járai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét több szervezet nevében Széles Gábor, a gyáriparosok szövetségének elnöke. A Vállalkozók Pártja viszont tegnap kiállt az erős forint és az MNB árfolyam-politikája mellett. Korábban többször keményen bírálta a jegybankot Járai elődje, Surányi György is. A kormány ügyel arra, hogy direkt módon ne avatkozzon be a monetáris politikába: ám sűrűn emlékeztet arra, hogy a szigorúbb költségvetés és a visszafogott béremelések módot adnának az MNB-nek a monetáris kondíciók lazításához (a kormányszóvivő pénteken nyíltan kiállt az exportőrök mellett). A csütörtöki felszólítás jogilag értelmezhetetlen: a jegybankelnök kinevezéséhez és lemondásához semmilyen szervezetnek sincs köze – mutattak rá szakértők.
A vita másik érdekes színfoltja – vélték – az inflációcsökkentés szükségességének megkérdőjelezése. Az MNB antiinflációs politikája ugyanis nem önmagáért való, hiszen a pénzromlás szétzilálja a gazdaságot, és azon rétegeket sújtja a leginkább, amelyek képtelenek fellépni a számukra káros gazdasági folyamatok ellen (ezért mondják az inflációt a „szegények adójának”).
Széles Gábor minapi kezdeményezése – 5-10 százalékos forintleértékelés 5-6 százalékos inflációs mellett – azért is értelmezhetetlen, mert korábban a kormány és a jegybank megállapodott a makrogazdasági pályáról. Az MNB mozgástere egyébként is adott, hiszen a nemrég elfogadott törvény működésének fő céljaként (szemben a forintgyengítésre szóló felhívásokkal) az árstabilitás fenntartását írja elő. Az infláció tudatos gerjesztésével történelmet írhatna az MNB: egyetlen modern államban sincs példa a jegybank által tudatosan serkentendő drágulásra.
Gyakori érv az MNB ellenében, hogy a kijelölt célkitűzések erőltetettek, és végrehajtásuk több áldozattal, mint haszonnal jár a gazdaságnak. Ám a jegybank részéről kemény kompromisszumokat igényel a jelenlegi inflációs célkitűzés elfogadása: az eredeti 3,5 százalékos jövő évi célt éppen kormánykérésre változtatták 4,5 százalék alattira. Ez inkább stagnálás közeli csökkenés, mint erőltetett leszorítás. A jegybank csak akkor lazíthat a monetáris politikán, ha a jövedelem- és költségvetési politika is hozzájárul ehhez. A bértárgyalások viszont nem arra mutatnak, hogy a közeljövőben lesz erre lehetőség.
*
Magyarország idén nagymértékben távolodik a maastrichti kritériumoktól, főleg a magas költségvetési hiány és a béremelkedések üteme folytán. A hozzászólók tarthatatlannak vélték ezt az irányt – idézte Járai Zsigmond jegybankelnök az Európai Központi Bank (EKB) belgiumi bővítési szemináriuma után a tagállamok jegybanki alelnökei és a tíz tagjelölt központi bankja elnökeinek véleményét az MTI-nek. Hozzátette: a cégek versenyképességének romlásában az árfolyampolitika legfeljebb húsz százalékot jelent, a döntő a béreknek a termelékenységnél jóval gyorsabb emelkedése. Nem helyes a világgazdasági nehézségeket és a béremelési problémákat összekeverni az árfolyam-politikával. Az EKB szerint is a gazdaság érdeke az árstabilitás.