Dacára a korábbi kormányzati ígéreteknek, drasztikus energiaár-emelésre került sor, bár Medgyessy Péter külföldi gazdasági lapoknak adott nyilatkozataiból erre számítani lehetett – fogalmazott lapunknak Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke hangsúlyozta: miközben az áremelés növeli az inflációt, a kormány negyvenmilliárdos kompenzációs kerete nem csökkenti érdemben az átlagkeresetű munkavállalók terheit. Palkovics szerint azokon a területeken, ahol még az áremelkedések bejelentése előtt kötötték meg a bérmegállapodásokat, rosszul jártak a munkavállalók, hiszen nem tudták figyelembe venni az új körülményeket.
Nem érte „derül égből villámcsapásként” az ármelések ténye Borsik Jánost. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint azonban túl optimisták azok a kormányzati feltételezések, hogy a villamos energia drágulása mindössze kétszáz–négyszáz forintos többletterhet róna a családokra. Borsik úgy véli, hogy az emelkedések egy része beépül a piacba, ami növeli bizonyos szolgáltatások árát és az inflációt. – Mivel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 4,5 százalékos reálkereset-növekedésről állapodtunk meg, a helyi szintű bértárgyalásokon olyan megállapodásokat kell kötni, hogy ha a pénzromlás mértéke meghaladja a tervezettet, a különbséget január 1-jéig visszamenőlegesen kell kompenzálni – mondta Borsik János.
– Senki sem gondolhatta komolyan, hogy nem emelkednek a gáz- és villamosenergia-árak – mondta lapunknak Szabó Endre. A közszféra munkavállalóit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke hozzátette: nyilvánvaló, hogy a kormány az inflációt meghaladóan emeli az energiaárakat, a közszféra idei béremeléséről szóló tárgyalásokon a SZEF figyelembe veszi az új körülményeket.
Lengyelország
Miért rendelték vissza Tuskék a lengyel nagykövetet Budapestről?
