Újra magas vízállás veszélyezteti a Felső-Tisza-vidéket. Jelentős csapadék-utánpótlást kapott az az árhullám, amely az utóbbi napok melegebb időjárása miatt a Tisza Vásárosnamény és Záhony közötti szakaszán, valamint a Túron alakult ki. A vízügyi szakemberek ezért a két folyó mentén továbbra is fenntartják az első fokú árvízvédelmi készültséget. A vízállást a jégzajlások és a jégtorlódások is befolyásolják. Ez utóbbit a Tisza Tiszakerecseny–Eperjeske, Dombrád–Tiszakanyár és Záhony–Kistiszahát közötti szakaszán észlelték a szakembere. A helyzetet a belvizek tovább súlyosbítják. Fazekas László, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-nek elmondta: a felső-szabolcsi térségben az árvízvédelmi készültségen kívül csütörtök déltől másodfokú belvízvédelmi készültséget is el kellett rendelni.
Magyarországon négyezer kilométer hosszúságú töltésrendszer védi a lakott területet a folyókon rendszeresen jelentkező magas vizektől. Ez Európában a legnagyobb gátrendszert jelenti. A rendszerváltás előtt kevés figyelmet fordítottak a töltések állapotára. Ezt a szemléletet a Horn-kormány is átvette: a töltésrendszer korszerűsítésére, erősítésére és új szakaszok építésére mindössze ötmilliárd forintot költött. A pénzből az egész országban összesen 80 kilométer töltést állítottak helyre. Ezen belül a Felső-Tiszán csak öt kilométernyi töltés újult meg. Az Orbán-kormány radikálisan szakított ezzel a gyakorlattal, és több mint 50 milliárd forintot fordított a gátak korszerűsítésére. Ebből a pénzből országszerte összesen 202 kilométer töltést építettek vagy újítottak fel, ami a Felső-Tisza mentén 105 kilométer hosszúságú gát korszerűsítését jelentette. Fónagy János, az Orbán-kormány közlekedési és vízügyi minisztere szerint a jelenlegi kabinetnek folytatnia kellene ezt a gátépítési lendületet. A Felső-Tisza töltéseinek fejlesztésére azonban az idei költségvetésben mindössze 2,6 milliárd forint van elkülönítve, ami csak tíz kilométernyi töltés megépítését teszi lehetővé. Fónagy János ezt a keretet a szükségesnél lényegesen kisebb összegnek tartja. Kijelentette: az elmúlt évek tapasztalatai alapján sokkal nagyobb felelősséggel kellene ezzel a témával foglalkozni, hiszen a gátak építésén nem szabad spórolni. – A kormány a szociális demagógiájához szükséges pénzt a gátépítéstől is elvette, s így a Tisza mentén élő másfél millió ember élet- és vagyonbiztonságát veszélyezteti – mondta Fónagy János. Azt is nehezményezi, hogy leállt az Orbán-kormány alatt kidolgozott Vásárhelyi-terv megvalósítása. Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter ugyan az utóbbi időben több fórumon is jelezte: a szaktárcánál a program továbbfejlesztéséről március végéig készül el a koncepció, Fónagy János azonban úgy véli, hogy a tiszai árvízvédelem komplex rendszerét jelentő Vásárhelyi-tervet nem továbbfejleszteni, hanem végre megvalósítani kell. – A programot 3–5 év alatt meg lehet valósítani. A szaktárca most már 5–7 évről beszél, ami azt jelzi, hogy a kormány erre nem kíván elegendő pénzt fordítani. A jövő évi költségvetésben például egy fillért sem különítettek el erre a feladatra.
Boros István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezető főtanácsosa szintén kevésnek tartja az idei gátépítésre elkülönített összeget. Úgy véli azonban, hogy az elmúlt évek során a Felső-Tisza-vidéken olyan jelentős árvízvédelmi beruházások történtek, amelyek kellő reményt adnak arra, hogy a környéken élőket ne veszélyeztesse a folyó.
Lapunkat több, neve elhallgatását kérő kormánytisztviselő is úgy tájékoztatta, hogy az idei gátépítésre fordítandó 2,6 milliárd forintot roppant kevésnek tartja.
Jegesárvíz-veszély a Tiszán. Harmadfokú jegesárvíz-elhárítási készültséget rendelt az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Évízig) a Tisza három, jégtorlódás miatt fokozott veszélybe került gátja mentén péntek délután. Pados Imre, az Évízig igazgatója az MTI-vel közölte 1–2,5 méter vastagságú jégtorlaszok halmozódtak fel a folyón, a „jéghegyek” szétzúzására öt, nagy teljesítményű jégtörő hajó indult útnak a tokaji és a tiszalöki bázisról. – A jégtorlaszok a cigándi Tisza-hídnál, Tiszacsermely és Tiszakarád térségében alakultak ki. A jégtörők „leaprítják” a táblákat, hogy azok akadálytalanul átjuthassanak a tiszalöki vízlépcsőn – közölte a szakember.
illegális bevádorlás
A migránsválság rémálommá változtatja Európa közlekedését
