Gondos Béla hírlapárus és szamizdatterjesztő emlékezete szerint a nyolcvanas években bizalmas kapcsolatban állt a XX. századi magyar politikatörténet egyik kortárs koronatanújával, Kálmán Györggyel. Gondos baráti körének érdeklődésére Kálmán György a lengyel ellenzéki mozgalmakról, az emigrációról és az 1945 utáni magyar polgári pártokba beépülő kommunistákról tartott előadásokat Gondos lakásán. Ekkoriban Gondos Béla ellen bizalmas nyomozást folytatott a BM III/III–4. osztálya, megfigyelési dossziéját „Kofa” fedőnéven vezették. Ez a dosszié még nem került elő a Történeti Hivatalnak átadott iratok közül.
Gondos ellenzéki kapcsolatairól, baráti köréről, szamizdatos tevékenységéről viszont több jelentés is fennmaradt Krassó György („Lidi”) dossziéiban. A jelentések forrása minden esetben az „Erdősi” fedőnevű hálózati személy. „Erdősi” az általa 1984. május 18-án tartott előadáson ismerkedett meg Krassóval. A hálózati jelentés szerint Krassó beszámolt arról, hogy 1983 óta szervezi a Magyar Október Szamizdat Kiadót (M. O.), 1984 tavaszán jelentek meg első könyvei kitűnő nyomdai kivitelben (Bibó István: A magyar forradalomról, Wiktor Woroszylski: Magyarországi napló, Szász Béla: Minden kényszer nélkül).
A lengyel ellenzék (a KOR és a Szolidaritás) vezetőivel jó kapcsolatokat kiépítő „Erdősi” összekötőként is felajánlkozik Krassó Györgynek, hogy információkat közvetít a magyar demokratikus ellenzék és a lengyel ellenzék vezetői között. 1984. június 11-i jelentésében „Erdősi” az alábbiakat írta Gondos Bélával folytatott megbeszéléséről: „Közöltem vele, hogy most megyek Lengyelországba, ahol Jaczek Kuron családtagjaival és környezetével is találkozom. Felajánlottam, ha szolgálatot tehetek, elviszek szóbeli vagy más üzenetet Lengyelországba.” Erre azonban nem került sor, mivel június 8-án egy napra őrizetbe vették Krassó Györgyöt, aki emiatt óvatosságból nem jelentkezett. „Gondos elmondotta, hogy azért nem küldtek üzenetet elutazásomkor, mert Krassó őrizetbe vétele megijesztette a társaságot. Arra gondoltak, hogy házkutatások lesznek náluk, és másokat is őrizetbe vesznek.”
A hálózati személy lengyel útjáról hazatérve jelent a lengyel–magyar ellenzéki kapcsolatokról. „(…) Krassót nem ismerik annyira, mint Demszkyt vagy Rajkot, de teljes elismeréssel vannak iránta (…).” Gondos barátja, Gomolka Gergely a Humorpressz című szamizdatkiadvány megjelentetését tervezgette ekkoriban, ennek lengyel politikai vicceit fordította volna „Erdősi”.
Miután Krassó György ellen lezárták az eljárást, 1984. augusztus 10-én lakásán kereste fel „Erdősi” fn. tmb-t, és az 1945–48 közötti koalíciós időszak, de még inkább az 1956-os polgári pártok belső viszonyairól tett fel kérdéseket. Jelentésében „Erdősi” kitért Gomolka terveire is: „Megemlítettem, hogy Gomolka Gergely felkeresett, mivel ő is ki akar adni illegális lapot. Kérését elutasítottam, mert szerintem partizánkodása veszélyeztetheti a magyar ellenzék biztonságát és munkáját.” Gomolka ezután a rendőri zaklatások elől Svédországba emigrált.
Később Kálmán többször meglátogatta lakásán Krassót, és felajánlotta az M. O. kiadónak az általa magyarra fordított Orwell-művet, az 1984-et. Krassó 1985-ben megjelentette Kálmán György fordítását szamizdatban. Ezekről a látogatásokról más hálózati személyek jelentései tanúskodnak.
Gondos Béla és Perlaki Tamás szerint Kálmán is részt vett annak a választási agytrösztnek a munkájában, amelyik Tamás Gáspár Miklós 1985-ös választási jelölőgyűlési kampányát szervezte. Arról, hogy milyen több évtizedes pályaív rajzolható meg „Erdősi” hálózati tevékenységéről, egy 26 évvel korábbi dosszié, az 1958-ban Mérei Ferenc és tsai címmel megnyitott vizsgálati iratok között találhatók bizonyítékok. Mérei Ferenc és társai ügyében 1958. november 3-án részletes vizsgálati terv készült. Ebben olvashatók az alábbi idézetek:
„Erdősi fedőnevű ügynök jelentése, mely szerint Mérei 6-8 diákot az ellenforradalom leverése után megbízólevéllel Nyugatra küldött.” „(…) Mérei kapcsolatban volt Gangó Nándor PDP és Payr Hugó legitimista politikusokkal és csoportjukkal.” „(…) Mérei Payr letartóztatása után kérte Vásáry külföldi címét, hogy értesíthesse, ne jöjjön haza, mert baj lesz.” „(…) 1957 februárban Mérei elkérte a Szabadság Párt programját, hogy a többi polgári párt programjával külföldre eltudja (sic) juttatni.” „(…) Mérei hivatkozott Bibó Istvánnal folytatott tárgyalásaira ezenkívül Farkasról és Féja Gézáról is adott közeli jellemzést.”
Ezek alapján elmondható, hogy a Mérei ellen indított eljárás előzetes adatgyűjtése során a per konstruktőrei – más források mellett – nagymértékben felhasználták „Erdősi” ügynök jelentéseit. A Krassóról és Gondosról jelentő személy és a Méreiről jelentő ügynök azonos. Ezt alátámasztja két 1984-es jelentésrészlet, amelyben Krassónak említést tesz Payr Hugóhoz és Vásáry Istvánhoz fűződő korábbi kapcsolatáról: „Megemlítettem, hogy olvastam az 1956. évi eseményekről írt cikkét, kijavítottam, hogy Losonczy Payr Hugó szerint október 23-án este a Hungária kávéházban magáénak ismerte el a felkelést, szemben az ő cikkében említett állítólagos habozással.”
„…1956 november 3-án szombaton P. Ábrahámmal, Vásáryval voltam Nagy Imrénél a parlamentben, aki hétfőre, 5-re kért vissza bennünket magához.”
A fentiek alapján feltételezhető: „Erdősi” ügynök munkadossziéja további izgalmas részletekkel szolgálhat a kommunista politikai manipulációk évtizedeken átívelő valódi mozgatóiról.
origo.hu
1,72 milliárd forint volt a tét az ötös lottón
