Európa egészére megállapíthatjuk, hogy múlt évben az építőipari ágazatnak a stagnálásnál többre nem futotta erejéből. Ennek egyik fő oka, hogy a kontinens gazdasági motorjának számító Németország vegetál, továbbá más nyugat-európai országok és Lengyelország is recesszióval küzd – mondta lapunknak Gáspár Anna. Hozzátette: ugyanakkor az európai építőipar átlagmutatójának javításához a magyar ágazat jelentős mértékű bővülésével szerényen hozzájárult az elmúlt évben. A növekedés egyebek mellett az otthonteremtési programnak és a megkezdett útépítéseknek köszönhető.
A kontinens építőiparát elemző Euroconstruct (ECT) szakértői az idén csupán csekély mértékű élénkülésre számítanak, ám a jövő esztendőre és a 2005-ös évre fokozatos javulást prognosztizálnak. Gáspár Anna aláhúzta: a közeljövőben azonban nem számolhatunk azzal, hogy az építőipar az európai gazdasági fejlődés motorjává fog válni. Ennek oka, hogy átlagosan csak igen visszafogott mértékű élénkülésre lehet számítani.
Az ágazat részesedése a bruttó hazai termékből Nyugat-Európában tovább csökken, ezzel szemben Közép-Európában 2003-tól ismét emelkedik. Gáspár Anna szerint a nyugat-európai építőipar gyenge teljesítménye miatt az ECT 19 tagországának cégei vélhetően tovább fokozzák majd piaci jelenlétüket az elkövetkezendő években régiónkban. A magyar piac védelme érdekében erősíteni kell a hazai ingatlanfejlesztő, -tervező és -kivitelező cégek társulásait. Kelet-Európa piacának dinamizmusa akár háromszorosa is lehet a nyugat-európainak.
Gáspár Anna kifejtette: a jövőben egyre nagyobb hangsúlyt kap az állami és közösségi célok, infrastrukturális projektek megvalósítása érdekében a magánvállalatok és az állam közös tervezése, finanszírozása és lebonyolítása, valamint üzemeltetése a Public-Private-Partnership részeként. Ez pedig lökést adhat az építőiparnak is.
A rendszer lényege, hogy az állami, csak hosszú távon megtérülő, szükséges és közcélú beruházások megvalósítását a magánszféra részben átvállalja. A privát szféra a finanszírozást is bonyolítja, ezáltal a bankok is messzemenően érintettek az együttműködésben. A projekt tartalmát a teljes folyamat – a beruházás előkészítés, a tervezés, a kivitelezés, az üzemeltetés – alatt a közszféra igényei határozzák meg, miközben a beruházás a magánszféra rugalmasságával és szorításában valósul meg. A megvalósítás előnyeit már számos, Európa országaiban ilyen módon megépült objektum léte támasztja alá.
A legtöbb európai országban többéves – igaz, nem mindig kedvező – tapasztalatokra tekint viszsza a vállalkozói és az állami szféra együttműködése. Az ügyvezető ismertette: Anglia, Írország, Hollandia, Portugália és Dánia után Németország is napirendre tűzi a privát szféra bevonását a közcélú beruházások megvalósításához. Ennek megvitatása és gyakorlati megvalósítása viszont a németeknél csak fokozatosan veszi kezdetét. A Münchenben megtartott 54. Euroconstruct konferencián kibontakozott vitákból arra lehet következtetni, hogy a nehéz konjunkturális helyzetre való tekintettel a német építőipar nagy várakozással tekint a nagyléptékű infrastruktúra-projektek magánosítása elé. Ezekkel leginkább a közút- és vasúthálózat bővítését lehetne felgyorsítani. Az állami tervezéssel és lebonyolítással szemben várható hatékonysági előnyöket Németországban számos szakember, de a számvevő szervek is gyakran kifejezett fenntartásokkal fogadják. Vélhetően egy egész sor projektet kell még lebonyolítani, továbbá tapasztalatokat kell szerezni az infrastruktúra magánjellegű üzemeltetésével. A konferencia tapasztalatai alapján az ügyvezető kijelentette: a PPP-projekteket nem elég elfogadtatni, hanem a lakosság támogatását is meg kell nyerni azokhoz.
Az ilyen konstrukcióban érintett területek a nagy autópálya-építések, a vasútfejlesztések, az egészségügy és az oktatás létesítményeinek megvalósítása, illetve üzemeltetése. Gáspár Anna szerint a PPP előnyei nemcsak a gazdaságosság terén várhatók, hanem az egyes állami projektek gyorsabb megvalósulását is elősegítik. A közszféra kiadásai Európa-szerte végesek, miközben a közösségi szükségletek elsődlegesek, szorítók, s a népesség igen nagy hányadát érintik. Ez alól Kelet-Európa sem kivétel, s a PPP alkalmazása Magyarország számára is rendkívül fontos! Az ügyvezető emlékeztetett rá: Magyarországon a PPP rendszer első projektjei között említhetjük például az új Nemzeti Színház és a millenniumi városrész további kulturális létesítményeinek épületegyüttesét, amelyek állami garanciavállalással, ám magánbefektetői finanszírozásban valósulnak meg. Hasonló módon létesült a leégett Budapest Sportcsarnok helyén felépült Budapest Aréna is. A PPP továbbfejlesztési lehetőségeit jelenleg Magyarországon egy bizottság vizsgálja.
Szijjártó Péter
Szijjártó Péter: Ismét berendeltük Ukrajna nagykövetét
