Valószínűleg nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy egészen a közelmúltig az embereket Magyarországon – akárcsak a többi tagjelölt országban – sokkal inkább foglalkoztatta a csatlakozás, mint a konvent munkája. Mégis miért tartja fontosnak, hogy már az új tagok képviselői is ott vannak a testületben és beleszólásuk van az új Európa kialakításába?
– Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy az új tagok képviselői nagyon aktívan részt vesznek a konventben, és így nagyban hozzájárulnak annak munkájához is. Ezenkívül tisztában vannak azzal is, hogy nem csak a parlamentet, hanem a közvéleményt is mozgósítaniuk, tájékoztatniuk kell. Most, hogy tulajdonképpen bekövetkezett a bővítés – noha természetesen a ratifikálás még folyamatban van –, ez az a pillanat, amikor sokkal inkább a jövőre kell összpontosítanunk. Az embereket rá kell döbbenteni arra, hogy az új valóságnak megfelelően – azaz hogy tizenöt helyett huszonöt tagja lesz az Európai Uniónak – új megközelítésekre van szükség. A bővítés pedig nem csupán mennyiségi, hanem minőségi különbséget is jelent, melyet számításba kell vennünk, amikor az új Európa szerkezetéről hozunk döntéseket.
– Ön személy szerint mit gondol, mi szükséges ahhoz, hogy a 25 tagúra bővült EU a jövőben is működőképes legyen?
– Az egyik legfontosabb, hogy megerősítsük az európai intézményeket. Azokat az intézményeket, melyeknek egyebek között az a feladata, hogy meghatározza, mi is az a közös európai érdek. Ilyen a bizottság, a központi bank, a bíróság és bizonyos mértékig a parlament is. A másik oldalon található a Miniszterek Tanácsa, amely a nemzeti érdekek védelmére törekszik, a közös európai érdeken belül. Fontos tehát, hogy a jövőben megtartsuk az egyensúlyt a két oldal között.
– Mégis miként képzeli el az új Európát?
– Remélem, hogy mindenekelőtt sokkal egységesebb lesz „belsőleg”, ami egyebek között azt is jelenti, hogy a szolidaritási erőfeszítéseknek köszönhetően a gazdasági különbségeket – melyek a tagok és a jelöltek között jelenleg fennállnak – „ledolgozzuk”. Fel kell gyorsítani a tagjelölt országok fejlődését. A tagjelölt országok most olyan átalakuláson mennek keresztül, mint korábban Portugália és Görögország. Ami pedig a nemzetközi életet illeti, az EU-nak politikai befolyását növelve valódi globális szereplőként kellene a jövőben fellépnie a nemzetközi porondon is.
– Miként oszlatná el azokat a félelmeket, melyek több tagjelölt országban is megfogalmazódtak. Vannak, akik nemzeti identitásuk feladásától, mások a bürokrácia túlsúlyától, az EU átláthatatlanságától tartanak. Milyen érvekkel nyugtatná meg ezeket az embereket?
– Az európai bürokrácia nagyságát sokszor eltúlozzák. Az Európai Uniónál például kevesebb köztisztviselő tevékenykedik, mint mondjuk Párizsban. Mindazonáltal nem vitás, hogy a hatékonyság érdekében egyszerűsítésre és nagyobb átláthatóságra van szükség, valamint arra, hogy az emberek is jobban megértsék, hogy mit képvisel az Európai Unió és miként is működik valójában.
Magyar célok. Magyarország azt szorgalmazza az Európai Konventben, hogy az újonnan csatlakozó országoknak is legyen az Európai Bizottságban tagja, ezzel azonban Jean-Luc Dehaene, a konvent alelnöke nem ért egyet. Erről azon a sajtótájékoztatón volt szó, amelyet a belga politikus és a konvent magyar tagjai tartottak megbeszélésüket követően Budapesten. Szájer József, a konvent fideszes tagja, fontosnak nevezte, hogy a mostanihoz hasonlóan a bővítés után is legyen minden uniós tagállamnak biztosa. Balázs Péter integrációs államtitkár hozzáfűzte: Magyarország ezen igénye is azon alapul, hogy nem lehet semmilyen különbséget tenni a tagállamok között. Kérdésre válaszolva Jean-Luc Dehaene kifejtette, megérti a magyar politikusok érveit, de a bizottságnak véleménye szerint nem nemzeti, hanem összeurópai érdekeket kell szolgálnia, emellett szerinte a 25 fősre duzzasztott testület nem biztos, hogy kellően hatékony tudna maradni. A konvent alelnökét tegnap fogadta Medgyessy Péter miniszterelnök is. (MTI)
Szergej Lavrov
Lavrov találkozott Hszi Csin-pinggel
