Bajban a textilipar

Nem készült el múlt év végéig az a javaslat a gazdasági tárcánál, amely az egyes távol-keleti országokból érkező cipők, ruhaneműk alulszámlázása elleni hatékony kormányzati fellépést készítené elő. Miközben még az egyeztetés zajlik, egy év alatt hetvenmilliárd forintos kár éri a költségvetést. Itthon több könnyűipari üzem már csődbe jutott, s a folyamat nem állhat meg.

Még várni kell az egyes távol-keleti országokból érkező árucikkek alulszámlázása elleni hatékony kormányzati fellépésre, a hazai könnyűipar védelmére. A múlt év vége felé a gazdasági tárcánál a tervezett változtatásokról Kishonti Judit főtanácsos kérdésünkre azt felelte: „Korai még konkrétumokról beszélni, hiszen a javaslaton most dolgoznak. Terveik között szerepel – egyebek mellett – a belföldi piacszabályozók módosítása, a versenyképesség javítása, amelyben kereskedelemfejlesztési akciók is szerepelnek. A kormány-előterjesztés vélhetően a 2002. év végéig elkészül. Ezután már csak az kérdéses, hogy az érintett tárcák miként viszonyulnak a változtatáshoz.” Ismételt megkeresésünkre a főtanácsos csupán annyit mondott: a tervezetet még egyeztetik.
Eközben minden egyes nap közel kétszázmillió forint bevételkiesést szenved el a költségvetés mindaddig, amíg nem kerül sor hatékony kormányzati fellépésre. A közelmúltban Krisán László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) kereskedelmi és szolgáltatószekciójának elnöke ugyanis rámutatott: a kaotikus helyzet miatt egy év alatt hetvenmilliárd forintos bevételtől esik el a büdzsé.
Az érdekvédelmi szervezetek már korábban megfogalmazták, hogy kormányzati lépéseket tartanak indokoltnak az ágazat kilátástalan helyzetének megoldására. Miközben még mindig az előkészítés zajlik, az elmúlt három hónapban több, az IBM-mel azonos létszámú alkalmazottat foglalkoztató gyár volt kénytelen végleg leállítani termelését vagy kényszerpihenőre küldeni dolgozóit. A helyzet megoldása nemcsak a piac magyar szereplőinek érdeke és elvárása, de a jelenlegi állapotot az Európai Unió (EU) sem fogja eltűrni.
Kormányzati intézkedés hiányában az ágazat szereplői és a VOSZ-tagozat már megtette az első lépéseket a lehetetlen állapotok megszüntetésére, és – a használt-gépjármű-importban már korábban is alkalmazott – Schwacke katalógushoz hasonló kiadványt készítettek a könnyűipari termékek és az áruk azonosítása érdekében. Bár a kiadvány nagyban segítheti a vámosokat a behozott termékek vizsgálatában, mégsem jelent teljes biztonságot. Sokszor ugyanis nem könnyű megállapítani egy könyűipari termékről, hogy melyik csoportba tartozik.
A szakmai kiadvánnyal mindenesetre megelőzhető, hogy például a cipők a vám és áfa alapjául szolgáló számlán tíz-húsz dollárcentes számlaértéken szerepeljenek, vagy a behozott ingeket átlag 140 forintos darabáron hozzák be az országba, szemben a más régiókból érkező ingek 1266 forintos átlagárával. Hasonló a helyzet a férfi alsóneműk esetében is, ahol a számlaérték öt-kilenc forint, szemben a máshonnét érkező termékek 247 forintos átlagárával. A közterhek befizetése alóli távol-keleti kibúvás másik trükkje, hogy az áru származási helyének egy EU-tagországot jelölnek meg, s így nem kell fizetniük. Miközben a vámosok az elmúlt időszakban szigorítottak az ellenőrzésen, addig az egyik távol-keleti ország kereskedelmi tanácsosa a közelmúlban kifogásolta a vámáruk esetében az összehasonlító ár alkalmazását.