Sok még a bizonytalanság, ezért leghamarabb január végén körvonalazódik az élelmiszergyártók számára az idei áremelések várható mértéke – tájékoztatta lapunkat Piros László, az Élemiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) főtitkára. Többek közt azért, mert a költségvetést ugyan elfogadták, de a végrehajtási – köztük a mezőgazdasági vonatkozású – rendeletek még nem születtek meg, így a cégek nincsenek tisztában az idei „játékszabályokkal”. Azok ismerete azért fontos, mert az egyes támogatások mértéke befolyásolja a nyersanyagok bekerülési költségeit – tette hozzá.
A várható áremelés mértékét nagyban befolyásolja a forint erőssége is, mert az exportorientált vállalatok az exportérdekeltségek romlását feltehetően belföldön szeretnék ellensúlyozni, ami áremelési törekvésekben nyilvánul meg – mondta Piros László, hozzátéve, hogy a készülő agrárrendtartási törvény is beleszól az áralakulásba. Az áprilisban valószínűleg már élő törvény várhatóan olyan viszonyokat teremt, amely a feldolgozói érdekek erősebb érvényesítését teszi lehetővé.
A főtitkár személyes véleménye szerint az idén az általános infláció környéki kiskereskedelmi áremelésekre lehet számítani, amely 2002-höz képest 5-6 százalékos emelést jelent. Piros László azonban azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy egy-két százalékponttal kisebb emeléssel lehet számolni, mondván, hogy kínálati pozícióban nehéz érvényesíteni a költségindíttatású áremelési törekvéseket. Márpedig az alapvető cikkekből túlkínálat van.
A bizonytalanságot említette elsőként az idei várható húsárak kapcsán Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára is, az egész sertésvilágpiacra jellemző kaotikus állapotokon túl. Mivel semmilyen konkrét piacszabályozási eszköz nem áll az ágazat rendelkezésre, nem tudom megmondani, milyen húsárakra lehet számítani – tájékoztatta lapunkat Zádori László, kiemelve, hogy inflációmértékű emelést azért szeretnének elérni. Hozzátette, a sertéskaraj és a -comb ára harmadik éve 1100 és 800 forint között ingadozik kilónként, és nem valószínű, hogy az idén ebből a sávból kimozdulna.
A VHT titkára azt is hangsúlyozta, hogy a majdani támogatások mértéke döntő lesz a sertéságazat számára, mert a felvásárlási árak jelenleg 235-240 forint körül mozognak, az önköltségi ár viszont 280 forint, ami megegyezik a dán önköltséggel. Ha tehát a támogatások mértéke nem lesz megfelelő volumenű, akkor a sertéstartók jelentős része tönkremegy. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a túltermelési válság miatt az EU sertésexportja támogatásán túl kilónként 80 forinttal támogatja a magántárolást is. A túlzás nélkül súlyosnak mondható helyzet feloldására a VHT már tavaly 60 forintos kilónkénti támogatást javasolt a sertéstartók megsegítésére, az agrártárca viszont pillanatnyilag csak 30 forintos támogatást tart megfelelőnek. Hasonló mértékű világpiaci túltermelés mellett 1998 utolsó negyedévében kaptak már kilónként 60 forintos támogatást a sertéstartók, és akkor sikerült megmenteni az ágazatot – mondta Zádori László, aki remélte, ez az idén is sikerül majd.
A pékek február elsejétől terveznek áremeléseket. Elképzeléseik szerint a kenyér árát 10-12, a péksüteményekét 13-15 százalékkal kellene emelni, hogy szinten tartsák az ágazatot. Váradi János, a Magyar Pékek Ipartestületének ügyvezető igazgatója közölte, azért szeretnének ekkora léptékű áremelést érvényesíteni, mert a kollektív szerződésekben hétszázalékos béremelést ajánlottak a dolgozóknak. Ezen túl az energia- és az üzemanyagár-emeléseket is ki kell gazdálkodniuk. Hozzátette: a pékáruk jelzett szintű áremelése a nagykereskedelmi árakra vonatkozik, és a kereskedőkön múlik, hogy erre mekkora hasznot raknak, azaz mennyiért kínálják a kenyeret, kiflit, zsemlét a vásárlóknak.
Értesüléseink szerint átlagosan ötszázalékos áremelésre készül a tejipar is, amin egyes cégek már túl vannak, mások pedig csak ezután lépnek. Az ötszázalékos emelés azonban csak az első kör, mert szakemberek nem tartják elképzelhetetlennek, hogy az év első hónapjaiban további emelések várhatók.
Szergej Lavrov
Lavrov találkozott Hszi Csin-pinggel
