Brüsszeli kettős mérce

Egyedül a luxemburgi bíróság tud egyértelmű választ adni arra, hogy a magyar kedvezménytörvény összeegyeztethető-e az európai jog alapelveivel – nyilatkozta lapunknak Kovács Péter nemzetközi jogász. A Miskolci Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzorát a Günter Verheugen EU-bővítési biztos levelében megfogalmazott bírálatokról kérdeztük.

Korai lenne az Európai Bizottság jogi szakértőinek véleményét általános EU-álláspontként értelmezni. Az EU-jog hiteles értelmezésére a luxemburgi bíróság jogosult, rendszerint e testület jóváhagyja a bizottság álláspontját, de volt rá példa, hogy nem adott neki igazat vagy elmarasztalta – hangsúlyozta Kovács Péter, hozzátéve: a magyar EU-csatlakozás folyamatában bőven van idő arra, hogy a bizottság alaposan megvizsgálja, szükséges-e lépnie, melyek a tényleges joghatások, jogsértés történt-e vagy mindössze értelmezési problémák nehezítették a kérdés megítélését.
A nemzetközi jogász külön kitért a Verheugen-levélben megfogalmazottakra. Az etnikai alapú megkülönböztetésre vonatkozó kritikáról szólva elmondta: az unió nem tartja a közösségi joggal összeegyeztethetőnek a nemzeti alapon történő diszkriminációt. A kérdés azonban az, hogy minden olyan lépés, amely etnikai jellegű, diszkriminatív-e is egyben. Az EU sok olyan projektet finanszíroz, amely etnikai alapú – hangsúlyozta a professzor, példaként említve a cigányság támogatását elősegítő Magyarországon és Csehországban működő uniós projekteket. Kovács Péter szerint a megkülönböztetések bizonyos esetekben összeegyeztethetők a közösségi joggal. „Nem minden megkülönböztetés jogsértő, csak azok, amelyek jogellenes célra irányulnak, illetve amelyek esetében nincs meg az ésszerű arányosság a kitűzött, amúgy jogszerű cél és az annak elérésére választott eszközök között – mondta ki a (strasbourgi) Emberi Jogok Európai Bírósága. Az uniós intézmények is mértékadónak tekintik a strasbourgi joggyakorlatot. A pozitív diszkrimináció számos formája összeegyeztethető a modern nemzetközi joggal, valamint illeszthető a közösségi joghoz is” – mondta.
Ami a státustörvény területen kívüli hatályát illeti, valóban van olyan elv a nemzetközi jogban, miszerint egy állam területén a másik állam joghatóságot nem gyakorolhat az érintett beleegyezése nélkül, mondta a nemzetközi jogász. A kérdés az – tette hozzá –, hogy a magyar kedvezménytörvény kapcsán e tekintetben nincs-e félreértelmezés, nem beszélhetünk-e belemagyarázásról. Hiszen a Velencei Bizottság jelentésében hangsúlyozta, hogy egy államnak a beleegyezése megnyilvánulhat egyéb más szerződésekben is, így például – mint arra rámutatott – az Európa Tanács kulturális együttműködésre vonatkozó egyezményéhez való csatlakozás révén. A jelentés szerint azt is figyelembe kell venni: a területen kívüli hatályosság által érintett állam nem hozott-e ugyanilyen jogszabályt, hiszen ez esetben a kölcsönösség elvéről beszélhetünk – idézte Kovács Péter.
Mint ismeretes, az EU-bővítési biztos levele azt is nehezményezte, hogy a magyarigazolványon megjelenített Szent Korona, illetve a törvényben többször előforduló „nemzet” szó politikai-közjogi kapcsolatra utalhat Magyarország és a szomszédos országokban élő magyarok között. Ezzel kapcsolatban a nemzetközi jogász fontosnak tartotta megemlíteni, hogy tény, a magyar jogi szaknyelvet jóval könynyebb németre, mint angolra vagy franciára fordítani, ez utóbbi két nyelven ugyanis a nemzet fogalom állampolgársági kapcsolatot is jelöl. A jogszabályokat minden országban az ország hivatalos nyelvén fogadják el. A kérdés a professzor szerint úgy tevődik fel: az összetévesztés elkerülése végett csak magyarázatra szorul-e a státustörvény tartalma, avagy a megoldás feltételenül annak módosítása kell-e legyen. A Szent Korona feltüntetése kapcsán elmondta, hogy Szlovákia is hasonló igazolványt állít ki, s azon is az állami címert idéző szimbólum látható. A Velencei Bizottság jelentésében foglaltak alapján sok állam vonatkozó jogalkotása kifogásolható. Görögország az albániai görögök beutazó tagjai számára biztosít preferenciális elbánást, gazdasági kedvezményeket és még hosszasan lehetne sorolni a mintegy tucatnyi európai kedvezménytörvényeit. Ez idáig azonban nem hallottunk arról, hogy Európában máshol gyors módosításokat eszközölnének a magyar törvényhez hasonló jogszabályokban – fogalmazott Kovács Péter. Úgy véli, joggal merül fel a kérdés: egyforma mércével mérnek-e a kifogásolók?

Publicisztika a 7. oldalon

Optimista az EU-biztos. Günter Verheugen, az EU bővítési í/b>biztosa a CTK hírügynökségnek azt mondta: tudja, hogy Szlovákia erőfeszítéseket tesz a vita megoldásáért a szlovák–magyar vegyes bizottságban, és abban is biztos, hogy a probléma megszűnik a két ország EU-csatlakozásakor, mert Magyarországnak összhangba kell hoznia jogszabályait az EU törvényeivel. (MTI)