Elhalasztották a Rosetta űrszonda útját

Legalább két és fél évvel elhalasztották tegnap a 600 millió fontos (több mint 213 milliárd forint) Rosetta európai űrszonda útját a Wirtanen üstökös felé – adta hírül a Reuters. A tudósok most egy új felfedezni való üstököst keresnek a Rosetta számára.
Az űrhajó azért nem indulhat el a Francia-Guyana-i Kourou űrrepülőtérről, mert az Európai Űrügynökség (ESA) szakemberei úgy vélik, nem megbízható a szerkezet indítórakétája. A döntés összefüggésben van az Ariane–5 hordozórakéta december elején történt katasztrófájával, amikor a 600 millió euró értékű szerkezetet három perccel startja után felrobbantotta önmegsemmisítő berendezése, mert a 10 tonna teherbírású jármű – hajtóműhiba miatt – letért az eredetileg kiszabott pályájáról. A Rosettát nem ugyanilyen indítórakétával akarták világűrbe lőni, de a két szerkezetnek számos közös alkatrésze van. Az Ariane meghibásodásának okát még nem fejtették meg a mérnökök, ezért az ESA vezetői inkább nem kockáztatták meg a Rosetta elvesztését is.
Az üstökösvadászt legkésőbb a hónap utolsó napján útnak kellett volna indítani, mert máskülönben 2011-ben nem lett volna képes elérni a Wirtanen üstököst. Gerhard Schwehm, a Rosetta-program vezető tudósa szerint a jövőben akár 4-5 célpont is szóba jöhet.
Az ESA programjában évek óta magyar kutatók is részt vesznek – adta hírül az MTI. A BME szélessávú hírközlő rendszerek tanszékének
dr. Gschwindt András vezetésével működő űrkutató csoportja készítette a Rosetta leszállóegysége fedélzeti ellátó és energiaelosztó rendszerének tervét. A tudományos műszerek közül kettőnek a tervezésében részt vett a KFKI Atomenergia-kutató Intézet űrdoziometriai csoportja, Apáthy István irányításával. A KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet munkatársai Szegő Károly vezetésével részt vettek a Rosetta vezérlő- és adatgyűjtő számítógépének kifejlesztésében.