Nem változtatott a jegybanki alapkamaton a monetáris tanács, ennek megfelelően a jegybanki alapkamat szintje 8,5 százalék maradt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap kiadott közleményéből. Az elemzőket meglepte a döntés, többségük 50–100 bázispontos kamatvágást várt a tegnapi üléstől.
– A kormány pénteki, az energiaárak emeléséről hozott döntése csak részben indokolja azt, hogy a jegybank változatlanul hagyta az alapkamatot – reagált az MTI-nek Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. elemezője a monetáris tanács döntésére. Az elemző kifejtette: az elektromos áramot tekintve kisebb lett az emelés, és a gázárban szintén alacsonyabb, mint amire a jegybank korábban számított. Abban, hogy a jegybanki alapkamat változatlan maradt, olyan tényezők is szerepet játszhatnak, amelyeket az MNB a február közepén publikálandó Jelentés az infláció alakulásáról című munkájában tesz majd közzé. Duronelly arra is rámutatott, hogy a reálgazdaság szereplői, bár egyre nagyobb nehézségekkel, de alkalmazkodni tudtak az erős forinthoz. A legutóbbi, ipari termelésre vonatkozó adatok arról tanúskodtak, hogy az erős forint ellenére az ipari termelés már kezd talpra állni.
Az elmaradt kamatvágás nem minden londoni elemzőt ért meglepetésként. A térséggel foglalkozó citybeli befektetési elemzők az MTI-nek ugyanakkor egyöntetűen megerősítették idei, 150–200 bázispont közötti egész évi kamatcsökkentési várakozásukat. Oliver Weeks, a Morgan Stanley Dean Witter feltörekvő piaci stratégája előzetesen kamatcsökkentést várt, annak ellenére is, hogy az idei évre kitűzött inflációs cél valószínűleg nem teljesül. Weeks szerint a ház továbbra is azzal számol, hogy az MNB-nek az idén összesen mintegy 150 bázisponttal kell csökkentenie alapkamatát, ha az ingadozási sáv erős szélén belül akarja tartani a forintot. A hétfői döntés ezzel együtt is üdvözlendő a várható infláció és a folyó hiány ismeretében – mondta.
Dwyfor Evans, a Bank of America londoni irodájának országelemzője azt mondta, hogy a ház nem jósolt tegnapra jegybanki kamatcsökkentést, mert úgy látja, hogy egy 50 vagy akár egy 100 bázispontos kamatcsökkentés sem enyhítette volna érezhetően a forinton lévő nyomást, ugyanakkor jó eséllyel komolyan érintené az MNB inflációs céljának teljesíthetőségét.
A Reutersnak nyilatkozó László Csaba pénzügyminiszter nem kívánta kommentálni a jegybanknak azt a döntését, hogy szinten tartotta a kamatokat, annak ellenére, hogy az erős forint miatt a piac kamatcsökkentést várt. Jelezte: a forint árfolyamát felhajtó nyomás arra késztetheti a központi bankot, hogy a közeljövőben kamatot csökkentsen.
***
Kilépett a sávból a forint. A forint 15 óra után túllépett a 15 százalékos árfolyamsáv erős szélén. A 234,69 forintos sávszéli euróárral szemben 234,65 forinton adtak el mintegy egy-kétmillió eurót – értesült az MTI–ECO kereskedőktől. A jegybank vásárlási kötelezettsége ugyanis naponta csak 15 óráig áll fenn, ezért volt lehetséges, hogy 15 óra után a forint kilépjen a sávból. A jegybank szóvivője az MTI-nek megerősítette, hogy az MNB tegnap nem avatkozott be a piacon. A piacot meglepte az elmaradt jegybanki kamatcsökkentés – mondták a dílerek –, hiszen egy 50 bázispontos jegybanki alapkamat leszállítás már beépült az árakba.
Miért rendelték vissza Tuskék a lengyel nagykövetet Budapestről?
