Elmaradt a várt kamatvágás

Változatlanul hagyta az irányadó kamat 8,5 százalékos szintjét tegnapi ülésén a monetáris tanács. A döntés meglepetést okozott a piacon: az elemzők jellemzően 50 bázispontos kamatvágásra számítottak.

Hírösszefoglaló
2003. 01. 14. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem változtatott a jegybanki alapkamaton a monetáris tanács, ennek megfelelően a jegybanki alapkamat szintje 8,5 százalék maradt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap kiadott közleményéből. Az elemzőket meglepte a döntés, többségük 50–100 bázispontos kamatvágást várt a tegnapi üléstől.
– A kormány pénteki, az energiaárak emeléséről hozott döntése csak részben indokolja azt, hogy a jegybank változatlanul hagyta az alapkamatot – reagált az MTI-nek Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. elemezője a monetáris tanács döntésére. Az elemző kifejtette: az elektromos áramot tekintve kisebb lett az emelés, és a gázárban szintén alacsonyabb, mint amire a jegybank korábban számított. Abban, hogy a jegybanki alapkamat változatlan maradt, olyan tényezők is szerepet játszhatnak, amelyeket az MNB a február közepén publikálandó Jelentés az infláció alakulásáról című munkájában tesz majd közzé. Duronelly arra is rámutatott, hogy a reálgazdaság szereplői, bár egyre nagyobb nehézségekkel, de alkalmazkodni tudtak az erős forinthoz. A legutóbbi, ipari termelésre vonatkozó adatok arról tanúskodtak, hogy az erős forint ellenére az ipari termelés már kezd talpra állni.
Az elmaradt kamatvágás nem minden londoni elemzőt ért meglepetésként. A térséggel foglalkozó citybeli befektetési elemzők az MTI-nek ugyanakkor egyöntetűen megerősítették idei, 150–200 bázispont közötti egész évi kamatcsökkentési várakozásukat. Oliver Weeks, a Morgan Stanley Dean Witter feltörekvő piaci stratégája előzetesen kamatcsökkentést várt, annak ellenére is, hogy az idei évre kitűzött inflációs cél valószínűleg nem teljesül. Weeks szerint a ház továbbra is azzal számol, hogy az MNB-nek az idén összesen mintegy 150 bázisponttal kell csökkentenie alapkamatát, ha az ingadozási sáv erős szélén belül akarja tartani a forintot. A hétfői döntés ezzel együtt is üdvözlendő a várható infláció és a folyó hiány ismeretében – mondta.
Dwyfor Evans, a Bank of America londoni irodájának országelemzője azt mondta, hogy a ház nem jósolt tegnapra jegybanki kamatcsökkentést, mert úgy látja, hogy egy 50 vagy akár egy 100 bázispontos kamatcsökkentés sem enyhítette volna érezhetően a forinton lévő nyomást, ugyanakkor jó eséllyel komolyan érintené az MNB inflációs céljának teljesíthetőségét.
A Reutersnak nyilatkozó László Csaba pénzügyminiszter nem kívánta kommentálni a jegybanknak azt a döntését, hogy szinten tartotta a kamatokat, annak ellenére, hogy az erős forint miatt a piac kamatcsökkentést várt. Jelezte: a forint árfolyamát felhajtó nyomás arra késztetheti a központi bankot, hogy a közeljövőben kamatot csökkentsen.
***
Kilépett a sávból a forint. A forint 15 óra után túllépett a 15 százalékos árfolyamsáv erős szélén. A 234,69 forintos sávszéli euróárral szemben 234,65 forinton adtak el mintegy egy-kétmillió eurót – értesült az MTI–ECO kereskedőktől. A jegybank vásárlási kötelezettsége ugyanis naponta csak 15 óráig áll fenn, ezért volt lehetséges, hogy 15 óra után a forint kilépjen a sávból. A jegybank szóvivője az MTI-nek megerősítette, hogy az MNB tegnap nem avatkozott be a piacon. A piacot meglepte az elmaradt jegybanki kamatcsökkentés – mondták a dílerek –, hiszen egy 50 bázispontos jegybanki alapkamat leszállítás már beépült az árakba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.