Nagyjából egy százalékponttal csökken az idén az üzemanyagpiac növekedési üteme. Az 1,4 millió tonnás benzinpiac 3,5-4, a kétmillió tonnás gázolajpiac pedig négy-öt százalékkal növekedett tavaly. Noha a környező országokhoz, főként Ausztriához viszonyítva még jelentős bővülési potenciál rejlik ebben az ágazatban, a Mol szakértői szerint elsősorban nem a motorizáció terjedése, hanem a reálkeresetek bővülése mutatkozott, illetve mutatkozik meg a jövőben is a piaci tendenciákban. Mint köztudomású, a tavalyi évben jelentős mértékben növekedett a lakosság vásárlóereje, ami azonban nem folytatódik az idén.
Geszti László, a Mol Rt. ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy átmeneti a kőolaj világpiaci árának magas állása. A Brent típus harmincdolláros hordónkénti árában közrejátszik a még bizonytalan kimenetelű iraki konfliktus, bár nagyobb részt a venezuelai sztrájkok miatt kieső termelés indukál drágulást a piacon, amely már ma délelőtt kedvező fordulatot vett. Az ügyvezető igazgató szerint ha tartósnak bizonyul az áresés, úgy Magyarországon is az üzemanyagárak csökkenésére lehet számítani, mivel a Mol olyan árkövető rendszert használ, amely azonnal reagál a piaci helyzetre.
Venezuela és Irak együttesen nagyjából három, három és fél millió barrelnyi olajat termel ki rendes körülmények között naponta, ez az érték pedig többé-kevésbé megegyezik az OPEC-tagállamok többlettermelési kapacitásával. Tehát szűk kitermelői kapacitások miatt semmiképpen nem állhat be egyensúlybomlás a kereslet és a kínálat között – mondják az olajpiacon járatos szakemberek, hozzátéve, hogy nemcsak az OPEC-tagoknál, de Oroszországban sem merítik ki az exportlehetőségek a kitermelői bázisok teljesítményét, azaz bőven pótolhatók az esetleg kieső kőolajkészletek.
Brüsszeli belharcok árnyékában: lemaradt az EU a vámtárgyalásról az Egyesült Államokkal
