EU-szkeptikus észtek és csehek

Ha most rendeznének népszavazást az európai uniós csatlakozásról, akkor Magyarország mind a részvétel, mind az igen szavazatok számát tekintve elvinné a pálmát – legalábbis ez derül ki a prágai közvélemény-kutató intézet (CVVM) legfrissebb felméréséből.

Csehországban azonban jóval kisebb a lakosság érdeklődése az uniós népszavazás iránt, mint akár Magyarországon vagy Lengyelországban – világlik ki a három országot feltérképező közvélemény-kutatásból. Az adatok szerint míg Csehországban a megkérdezettek 46 százaléka kész voksolni az országa uniós csatlakozását eldöntő népszavazáson, addig Lengyelországban ez az arány 61, Magyarországon pedig 68 százalék.
Ugyanakkor a népszavazást a legnagyobb mértékben a lengyelek utasítják el. A megkérdezett lengyelek 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem vesz részt a népszavazáson. Csehországban és Magyarországon ez az arány 15-15 százalék volt. A felmérések szerint a szavazáson biztosan részt vevő csehek 62,4, a lengyelek 73,5, míg magyarok 75,1 százaléka kívánja támogatni országa uniós csatlakozását. A csatlakozást elutasítók aránya a cseheknél 28,7, a lengyeleknél 17,7, a magyaroknál pedig 14,3 százalék.
Az már most bizonyos, hogy a prágaihoz hasonló felméréseket mind nagyobb figyelem övezi majd a következő hetekben-hónapokban. Megfigyelők rávilágítanak arra is, hogy míg a parlamenti pártok szinte kivétel nélkül támogatják országuk uniós csatlakozását, a referendumok kimenetele mégis több tagjelölt esetében nyitott. Mindenesetre, ha rangsorolnák a jelölteket, akkor az uniós csatlakozás támogatását tekintve Észtország eséllyel pályázna a legszkeptikusabb címre. A kis balti ország lakosai főként a nemzeti identitás és a gazdasági vívmányok elvesztésétől tartanak, a csatlakozás ellenzői pedig gyakorlatilag egyenlőségjelet tesznek az egykori Szovjetunió és az EU közé. Hasonló a helyzet Lettországban is, ahol meglehetősen szoros végeredmény várható a szeptemberi voksoláson. A baltiak közül talán a litvánok támogatják legjobban a csatlakozást, a felmérések szerint, ha most lennének a választások, ak-kor a lakosság kétharmada igennel szavazna.
EU-szkeptikusok szép számmal akadnak egyébként Közép- és Kelet-Európában is, leginkább mégis talán Csehországban és Lengyelországban hallatják hangjukat. Míg azonban cseh földön a „realisták” főként civil kezdeményezések és egyéni szerveződések formájában tevékenykednek, addig Lengyelországban a parlament két pártja is kategorikusan elutasítja a csatlakozást. „Nem kampányra” azonban a jelek szerint egy fillért sem fognak kapni. A lengyelekhez hasonlóan az észt EU-szkeptikusok sem számíthatnak központi támogatásra, holott annak idején Svédországban „testvériesen” megosztották a költségvetési összeget a támogatók és az ellenzők között. Több politikus is a svéd példát tartaná követendőnek: Jens Peter Bonde dán európai parlamenti képviselő felszólította a tagjelölteket, hogy egyenlő esélyeket biztosítsanak az igen és a nem szavazatoknak – mondván: az eredmény csak ily módon lesz elfogadható.