Egy hónapon belül másodszor lőtt le az iraki hadsereg amerikai felderítőgépet, ezúttal egy Kuvaitból érkező Predatort.
Jean-Louis Debré francia parlamenti elnök eközben elmondta: szerinte Washington az Irak elleni háborús felkészülésben már átlépte azt a határt, ahonnan még vissza lehet fordulni. Göran Persson svéd kormányfő ugyanakkor úgy érvelt, hogy egyedül az iraki elnökön múlik, lesz-e háború vagy sem.
Az orosz hadsereg vezérkarának információi szerint ugyanakkor az Egyesült Államok és szövetségesei február második felében megindítják a katonai műveletet Irak ellen. Moszkva úgy tudja, hogy a hadműveletek rögtön elkezdődnek, amint 150 ezer amerikai és szövetséges katona lesz a Perzsa-öböl térségében A katonai vezető úgy vélekedett, hogy a háború valódi célja az olaj fölötti ellenőrzés megszerzése.
Útnak indul az első ausztrál katonai kontingens is a héten a Perzsa-öböl térségébe. A kiküldetés olyan időszakban történik, amikor az ország közvéleményének már 61 százaléka ellenzi Ausztrália részvételét az Iraki elleni esetleges háborúban. A védelmi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, a kormány még nem döntötte el, hogy ausztrál katonák harcolnak-e az esetleges háborúban. Azért indulnak el az öböl felé, hogy részt vegyenek a Szaddám Huszein iraki elnökre való lélektani nyomásgyakorlásban.
Davosi napirend. Az iraki válság és a terrorizmussal kapcsolatos kérdések állnak a január 23–28. között megrendezendő davosi világgazdasági fórum tanácskozásainak középpontjában. A gazdasági problémákat vitató tárgyalásokon kívül így a főként biztonságot fenyegető kérdések kerülnek napirendre, az iraki mellett kiemelten kezelve az észak-koreai és palesztin válság rendezését. A tanácskozás páratlan biztonsági intézkedések közepette vette kezdetét. A svájci kisváros térségében szigorúan korlátozták a légi forgalmat, a földön pedig mintegy háromezer fő vigyázza a biztonságot. (Gy. Zs.)
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
