Miután az eddigi kuratóriumban a demokrata fórum adta az elnököt, így egy delegálttal képviseltettük magunkat, az új testületben viszont a kormánypártok adják majd a a grémium elnökét, így semmi okunk nincs arra, hogy kevesebb taggal képviseltessük magunkat, mint a legkisebb parlamenti párt, az SZDSZ – mondta el lapunknak Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Információink szerint a párton belül felmerült, hogy a minimálisan jelölhető nyolc delegált helyett a tízes jelölést kellene a pártnak támogatnia, amely megegyezik a szocialisták korábban hangoztatott véleményével.
A Fidesz ragaszkodik a nyolctagú kuratóriumi elnökséghez. A párt az ügyészség álláspontját tartja kompetensnek, amely szerint a korábbi testület tagjait nem lehet újra jelölni a testületbe – mondta el lapunknak Szalai Annamária, a Fidesz médiapolitikusa. Hozzátette: mivel a parlamenti arányok nem változtak, így a Fidesznek három, az MDF-nek egy hely jár az elnökségben. Az MSZP és az SZDSZ politikusait lapzártánkig nem értük utol. Mint ismert, a Legfőbb Ügyészség a médiatörvény erejénél fogva kimondta: a grémium tavaly december 6-i hatállyal megszűnt, mivel az elnökség a sikertelen elnökválasztás után nem írta ki a pályázatot a posztra. A médiatörvény szerint, ha a grémium mandátuma lejárta előtt feloszlik, tagjai nem jelölhetők újra. Hat kurátor nem fogadja el az ügyészség álláspontját, ehelyett a grémium ellenőrző testületének véleményét osztják, amely szerint a kuratóriumi elnökség nem szűnt meg. A testület egyébként nem a médiatörvény alapján működik, mivel annak három tagjából kettőt – az elnököt és az egyik tagot – nem a kormánypártoknak, hanem az ellenzéknek kellene adnia.
Úgy tudjuk: az MSZP és az SZDSZ megegyezett: a pályázat kiírása ellenére Ragáts Imre megmarad ügyvezető elnöknek, Rangos Katalin, a rádió munkatársa kapja meg a műsorokért felelős főigazgatói posztot. Ezért cserébe az SZDSZ gazdasági főigazgatót jelöl.
Körözött személy is horogra akadt a rendőrségi razzián
