A számok nekem ne jelentsenek. Ami a szememen, az inkább legyen akkor már számtalan, semmint a számon. Nem szeretem, ha jelentenek a számok. A történelmi mélytudat tiltakozik ez ellen. Emlékeznek a dokumentumfilmre? A frissen felszabadított auschwitzi gyermekek mutatják a katonáknak tetoválásaikat. Sok kicsi alkar, rajtuk egy-egy szám. Ki-ki maga.
Nem jó, ha összeíratunk. Összeíratva lenni: szám. Nem jó előjel, ha a szám embert jelent. Az se jó, ha becézve vagy szám: ketteske, mert az ilyen helyzet többnyire injekciós tűbe torkollik. Na, ketteske, hova szúrjunk?
Mekkora szám az ember? Circus maximus. Az ember inkább legyen név, semmint szám. Nevezzük nem a számán, hanem a nevén. Akkor kevésbé jelenthet. Merthogy az se jó, ha a számember jelent. Számok? 007. D–209. 666. Kockára tehető az egész világ. Egytől hatig.
A számok nekem semmit se jelentsenek. Amíg a számok valamit jelentettek nekem, nem mertem lottózni. Nem akartam a számmisztika vagy mágia rabszolgájává válni óhatatlanul. Merthogy miképp is lottózik amúgy az istenadta ember? Megjátssza mondjuk születése dátumát, számokra bontva, úgymint: 1958. július húsz, azaz: 19, 58, 08, 20. Ötödik hadoszlopként a 13, mint szerencseszám. Ettől kezdve a számok a verbalitás és a numeritás közti kiméralét terében kezdenek el lebegni, bolyongani és kísérteni. Jelentéstartalmuk, személyességük támad, s ha nem engedelmeskedsz parancsuknak, véged. Emlékszem, mint játszottak macska-egér játékot velem egy álló hétig a megjátszott számok. Kikövetelték, hogy foglalkozzam velük.
Vissza a lottóhoz akkor tértem, amikor választható lett a gépi játék. Fogd a nyuszira, bízd a gépre. Azóta mágikus terheltség nélkül lottózhatok, olyannyira, hogy a gép adta számokat csak húzás után tekintem meg. Akkor aztán mérve a kvantummechanikai hullámfüggvény vagy valószínűsít: most se nyertél, vagy szíven talál: mégis.
Előjön a vicc. Két elmebeteg beszélget az őrültekházában:
– Látom, levelet írsz. Kinek?
– Magamnak.
– Nahát. És mit írtál?
– Még nem kaptam meg.
Hát ilyes játék a gépi lottó. Feladom magamnak, magam ugyan fel nem adom soha, majd pedig a dolog végeztével kézhez kapom. Lelkiismeret-nyugtató érzés úgy játszani, hogy a számok semmit sem jelentenek. Ha egy szám semmit sem jelent, többé nem vagy felelős a tétjeidért. Választottál anélkül, hogy döntöttél volna, de kérdem én, nem efféle gépi játék-e, amikor lélegeztetőgépbe menekülünk a kézi vezérlésű felelősség elől?
Ma ott tartunk, hogy a lelkiismeret mértéke hovatovább a lélegeztetőgép. Lett légyen szó híres emberről vagy híres műsorról, ha valamely közszereplő vagy közmédia legitimálni kívánja magát, akkor tüstént egy lélegeztetőgép vételéhez fordul segítségért. Persze szükség van lélegeztetőgépre s orvosi műszerekre. Magyarázd meg a fulladónak, hogy nem mindegy, mily ideológia kapcsán is kerül légpárna oda, hol csak priccs volt előbb. Bárkivel, bármilyen indokból jót tenni nemes, tisztelendő és üdvözlendő dolog. Problémám csak a megoldottság mértékével akad.
Olyan ez, mint a vegetarianizmus vagy a női elv. Egyesek szerint a vegetarianizmus vagy épp a jin elvű, szelíd világ metafizikai gyógyír a rosszra. Megoldása a rossznak. Uram, szabadíts meg a gonosztól. Sem a salátabár, sem a jin elvű világ, sem a lélegeztetőgép nem szabadít meg a metafizikai gonosztól. Csurran-cseppen, cseppet lesz csak általuk, ha nem is nemzetközivé, de jobbá a lét.
Amikor divatos volt még harmadik világbéli éhezőkről értékezni és értük koncertezni, a rocksztárok mellett egy szállóige is járt körbe-körbe, jelesül, hogy az elmaradottaknak ne halat adjunk, hanem tanítsuk meg őket halászni. Lélekhalászok, vízen járó kerestetik. Nyílt titok, hogy az alamizsnálkodás a valódi adottság eufémiája. Pótszer, pótláb, ami ha mellesleg nyomorékok vagyunk, nem is kevés. A gépi játékra szánt pénzzel azonban nem lehet megspórolni a fogásból a kezet. Kéz nélkül a fogás legföljebb, ha harapófogó.
A gépi játékra szánt pénzzel nem lehet kispórolni a beszédből az odavetett szót, mert ha még oda sincs vetve a jó szó, ha nincs vetés, akkor ítéletkor az aratás Ura nem Isten lesz, hanem csak maga a halál. Ki nevet a végén.
A gépi játékra szánt pénzzel nem lehet a verésből kispórolni a szívet, mert szív nélkül a verés ütleg, és a családon belüli erőszak kutatóira tartozik bízvást.
Az ajándék a könyöradományon túl hever. Mondják: a téma az utcán hever. Az ajándék az adományon túl hever, s mélyre kell hajolnunk érte, mert csak egymásnak vehetjük föl.
Körözött személy is horogra akadt a rendőrségi razzián
