Az osztrák szabályozás arra a feltételezésre alapult eddig, hogy a devizakülföldiek az ausztriai betéteik hozama után is a lakóhelyükön adóznak. A valóságban azonban a banktitok biztos fedezéket nyújtott az ilyen jövedelmek eltitkolásához. Ausztria, Belgium és Luxemburg addig tartja fenn a banktitok gyakorlatát, amíg Svájc eleget nem tesz az OECD előírásainak, s legalább kérésre információt szolgáltat az ott elhelyezett bankbetétekről. A három ország arra is kötelezettséget vállalt Brüsszelben, hogy az így beszedendő adó 75 százalékát továbbadják a külföldi betétes anyaországának.
Svájc esetében is megállapodásra törekszik az EU gazdasági bizottsága a tőkehozamadó bevezetéséről, s a külföldi betétesek esetében az adó háromnegyedének átengedéséről a betétes anyaországának. A svájci pénzügyminisztérium nem zárkózik el az erre irányuló tárgyalásoktól. A tárca illetékese kedden este az EU bizottságának döntése ismeretében azt hangsúlyozta, hogy annak fő pontjai megfelelnek a svájci álláspontnak.
Az EU országai kedden megállapodtak az egymásnál elhelyezett bankbetétek kölcsönös adóztatásáról. Az adóelkerülés megakadályozását célzó megállapodás 2010-ig, fokozatosan valósulhat meg, s erre a csatlakozó országoknak is fel kell készülniük. Teljessé a Svájccal és az Egyesült Államokkal folyamatban lévő tárgyalások lezárultával válhat a tőkehozamadó Európában.
Relativizálni próbálják Sebestyén József halálát
