Izrael, az elszegényedő ország

Bene Judit
2003. 01. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A katasztrófa látomása tesz bennünket társadalmi szörnyeteggé! – kiáltott fel a minap Ran Cohen képviselő, a radikális baloldali Merec-párt parlamentere a knesszetben. Majd az izraeli rádiónak adott interjújában még rá is tett mondandójára: „Káin jele ez kormányzó politikusaink homlokán!” – mennydörögte. Kollégája, a szintén baloldali Munkáspárt képviselője, Effi Oshaja pedig „társadalmi életünkben éktelenkedő fekete foltról” értekezett…
A két politikus azokat a legutóbbi statisztikákat kommentálta, amelyek az izraeli lakosság érzékelhető elszegényedéséről, a szegények és a társadalom peremére szorultak táborának szélesedéséről adnak hírt. E statisztikák szerint – melyeket egyébként a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tett közzé – immár minden ötödik izraeli polgár a szegénységi küszöb alatt él. A tavalyihoz képest nyolcvanegyezerrel többen, összesen 1,17 milliónyian élnek ily nyomorúságban. S az előrejelzések szerint a következő esztendő végére minden harmadik izraeli kisgyermek szenved majd a nyomasztó szegénységtől.
A 2001-es gazdasági adatokra alapozó jelentés szegénynek minősíti azokat az izraeli házaspárokat, akiknek havi jövedelme nem több, mint 584 dollár. Egy kétgyermekes család számára ez a küszöb 1241 dollárnál kezdődik. A helyzet nehezedése különösen Haifában és Bat Jamban (Tel-Aviv egyik elővárosában) érzékelhető. Haifában a szegénységi küszöb alatt tengődő családok aránya tavaly 11,6 százalékról 14,8 százalékra ugrott, Bat Jamban ez az arány még rosszabb: 14 százalékosról 19-esre romlott.
Ugyanakkor az izraeli társadalom tehetősebb és szegényebb rétegei közötti szakadék tovább mélyült. A szegényebbek részesedése a nemzeti jövedelemből csökkent; a gazdagabbak, a két felső réteg tagjai a nemzeti jövedelem 53,9 százalékát tudhatják magukénak.
E statisztikák különös megvilágításba helyezik a költségvetési vitát, amely a munkapárti miniszterek távozásához, végső soron pedig a koalíció bomlásához s az előrehozott választásokhoz vezetett. Kiderül ugyanis, hogy a leköszönt miniszterelnök, Ariel Saron politikája jócskán meggyorsította az izraeli társadalom elszegényedését. A megszállt területeken élő zsidó telepesek szubvencióinak erőltetése az izraeli társadalom egészének elszegényedéséhez vezetett.
Kutatók szerint ráadásul ez a helyzet tovább romlik: a 2002–2003-as időszakban a szegénységi küszöb alatt élő izraeli családok aránya 17,7 százalékról 19,1 százalékra emelkedik majd. A nyomorgó izraeliek tábora – az előrejelzések szerint – egymillió-kétszázkilencvenezer lelket számlál majd. Ez pedig a teljes lakosság 21,7 százaléka! S mint mindenütt a világban, itt is a gyermekek szenvedik meg ezt a legjobban. Izrael állam valamennyi kisgyermekének 30,6 százaléka él majd méltatlan körülmények között.
„Íme hát a telepeseknek adott kiváltságok saroni politikája és eredménye: kisgyermekek éheznek” – idézi a Párizsban megjelenő Jeune Afrique című hetilap Ophir Pines-Paz munkapárti politikust.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.