Izrael, az elszegényedő ország

A katasztrófa látomása tesz bennünket társadalmi szörnyeteggé! – kiáltott fel a minap Ran Cohen képviselő, a radikális baloldali Merec-párt parlamentere a knesszetben. Majd az izraeli rádiónak adott interjújában még rá is tett mondandójára: „Káin jele ez kormányzó politikusaink homlokán!” – mennydörögte. Kollégája, a szintén baloldali Munkáspárt képviselője, Effi Oshaja pedig „társadalmi életünkben éktelenkedő fekete foltról” értekezett…
A két politikus azokat a legutóbbi statisztikákat kommentálta, amelyek az izraeli lakosság érzékelhető elszegényedéséről, a szegények és a társadalom peremére szorultak táborának szélesedéséről adnak hírt. E statisztikák szerint – melyeket egyébként a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tett közzé – immár minden ötödik izraeli polgár a szegénységi küszöb alatt él. A tavalyihoz képest nyolcvanegyezerrel többen, összesen 1,17 milliónyian élnek ily nyomorúságban. S az előrejelzések szerint a következő esztendő végére minden harmadik izraeli kisgyermek szenved majd a nyomasztó szegénységtől.
A 2001-es gazdasági adatokra alapozó jelentés szegénynek minősíti azokat az izraeli házaspárokat, akiknek havi jövedelme nem több, mint 584 dollár. Egy kétgyermekes család számára ez a küszöb 1241 dollárnál kezdődik. A helyzet nehezedése különösen Haifában és Bat Jamban (Tel-Aviv egyik elővárosában) érzékelhető. Haifában a szegénységi küszöb alatt tengődő családok aránya tavaly 11,6 százalékról 14,8 százalékra ugrott, Bat Jamban ez az arány még rosszabb: 14 százalékosról 19-esre romlott.
Ugyanakkor az izraeli társadalom tehetősebb és szegényebb rétegei közötti szakadék tovább mélyült. A szegényebbek részesedése a nemzeti jövedelemből csökkent; a gazdagabbak, a két felső réteg tagjai a nemzeti jövedelem 53,9 százalékát tudhatják magukénak.
E statisztikák különös megvilágításba helyezik a költségvetési vitát, amely a munkapárti miniszterek távozásához, végső soron pedig a koalíció bomlásához s az előrehozott választásokhoz vezetett. Kiderül ugyanis, hogy a leköszönt miniszterelnök, Ariel Saron politikája jócskán meggyorsította az izraeli társadalom elszegényedését. A megszállt területeken élő zsidó telepesek szubvencióinak erőltetése az izraeli társadalom egészének elszegényedéséhez vezetett.
Kutatók szerint ráadásul ez a helyzet tovább romlik: a 2002–2003-as időszakban a szegénységi küszöb alatt élő izraeli családok aránya 17,7 százalékról 19,1 százalékra emelkedik majd. A nyomorgó izraeliek tábora – az előrejelzések szerint – egymillió-kétszázkilencvenezer lelket számlál majd. Ez pedig a teljes lakosság 21,7 százaléka! S mint mindenütt a világban, itt is a gyermekek szenvedik meg ezt a legjobban. Izrael állam valamennyi kisgyermekének 30,6 százaléka él majd méltatlan körülmények között.
„Íme hát a telepeseknek adott kiváltságok saroni politikája és eredménye: kisgyermekek éheznek” – idézi a Párizsban megjelenő Jeune Afrique című hetilap Ophir Pines-Paz munkapárti politikust.