Júliusig lezárul az akció?

Az Egyesült Államok a következő két hónapban valószínűleg támadást intéz Irak ellen, a támadás pedig már június végére befejeződik – állítják szakértők. Közben további két ország jelentette be: támogatják a nyolc európai politikus által jegyzett deklarációt.

Feltűnő módon támogatja a magyar kormány az Irakkal szembeni kemény amerikai álláspontot, jóllehet a hazai közvéleményben erősödik az ellenállás – hangzott el a BBC hírtelevízió tegnapi budapesti tudósításában azzal kapcsolatban, hogy Medgyessy Péter aláírta az egységes fellépést szorgalmazó, több lapban, köztük a londoni The Timesban is közölt közös felhívást. A BBC kommentárja szerint Magyarországnak mint a NATO tagjának vannak ugyan nemzetközi kötelezettségei, de ugyanígy vannak Németországnak és Franciaországnak is. A legtöbben úgy gondolják, hogy Magyarországnak e két ország mellett lenne a helye, és békés megoldásra kell törekednie – mondta a BBC-tudósító, aki szerint a magyarok jelentős többsége az iraki háború ellen van, és nem támogatja a magyar szerepvállalást sem.
Közben további országok, így Szlovénia és Lettország is felsorakozott a nyolc vezető politikus felhívása mögé. Vaira Vike-Freiberga lett elnök asszony bejelentette, hogy országa még újabb ENSZ-határozat nélkül is kész támogatni az Egyesült Államokat az Irak elleni harcban. Ion Iliescu román elnök levelet küldött az amerikai elnöknek, megerősítve, hogy hazája támogatja az Irak lefegyverzésére vonatkozó ENSZ-határozatot. Az elnök tegnap bejelentette azt is: Románia azt tervezi, hogy felajánlja az Egyesült Államoknak, egy Irak elleni esetleges háború esetén használhatja az ország légterét és repülőtereit. Bill Graham kanadai külügyminiszter is bejelentette: országa támogatja a deklaráció néhány elemét. Ezzel szemben Jan Peter Balkenende ügyvezető holland kormányfő bírálta a deklarációt, mondván, az felnagyítja az egység hiányát az európai országok között a Bagdaddal szembeni fellépés témakörében. Kosztasz Szimitisz, az EU soros elnökségét ellátó Görögország miniszterelnöke – aki lapértesülések szerint meglehetősen „dühös volt az államcsíny miatt” – bejelentette: az elnökség tovább munkálkodik azért, hogy az uniós országok közös álláspontra jussanak Irak ügyében. Más források szerint az elnökség februárban külügyminiszteri találkozóra hívná az uniós tagokat és tagjelölteket.
Tony Blair – a deklaráció egyik szorgalmazója – tegnap Washingtonban egyébként úgy nyilatkozott: azt szeretné, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb határozatot fogadna el Irakról, mielőtt megkezdődnének a katonai műveletek a bagdadi rezsim lefegyverzésére. A brit kormányfő, aki tegnap lapzártánkkor találkozott amerikai kollégájával, leszögezte: „Ha Irak továbbra sem működik együtt az ellenőrökkel, a BT-nek olyan ítéletet kell hoznia, hogy Bagdad tényszerűen megsértette a Biztonsági Tanács határozatát, és katonai akciónak kell következnie” – mondta. Az ENSZ szóvivője bejelentette, hogy a fegyverzetellenőrök vezetői, Hans Blix és Mohamed el-Baradei február 14-én tesz újabb jelentést a BT-nek az ellenőrök tevékenységéről.
Hírügynökségi jelentések mindeközben arról számoltak be, hogy az Egyesült Államok mintegy nyolcvanezer iraki kurdot fegyverzett fel, hogy felhasználja őket Szaddám Huszein rendszerének megdöntésére. Más források tudni vélik, hogy az amerikai katonák egy bajorországi támaszponton, számítógépes szimulációval készülnek fel egy Irak elleni esetleges invázióra.

Nukleáris visszavágás? George W. Bush kifejezetten jóváhagyta a nukleáris visszavágás lehetőségét arra az esetre, ha az Egyesült Államok, illetve külföldön állomásozó katonái, valamint szövetségesei ellen vegyi vagy biológiai fegyvert vetnének be – írta a The Washington Times. Az elnök állítólag tavaly szeptember 14-én írta alá a „nemzetbiztonsági elnöki utasítás 17.” elnevezésű titkos dokumentumot. A Fehér Ház szóvivője sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó a titkos dokumentum létezését. (MTI)