Ki ad mankót a szegényeknek?

Szegeden közel félezer évvel ezelőtt szentelték fel a ferencesek templomát. Bálint Sándor neves néprajzkutató évtizedekkel ezelőtt úgy fogalmazott egyik írásában, hogy Szeged vallásos népéletének ősi tűzhelye az alsóvárosi Havi Boldogasszony-kegytemplom és a köréje épült franciskánus kolostor, amely hosszú évszázadok óta sugározza fényét és melegét, nemcsak a szegedi népre, hanem messze, katolikus vidékre is.
A pannonhalmi apátság után hazánk második legnagyobb épületegyüttese tulajdonosainak az ittlétét, ténykedését még a szultán sem kifogásolta a török hódoltság idején, de 1950 és 1989 között nem tartózkodhattak a Tisza-parti városban – tudtuk meg Kiss Vidák házfőnöktől. A szegedi ferencesek nemzeti hivatást teljesítettek. A török például csak Szent Ferenc alázatos és szegény fiait tűrte meg a hívek között. A szegedi kolostor akkor hatalmas missziós területnek volt a központja, amelynek köre egész Dél-Magyarországra kiterjedt. A Család egyházmegye megmaradt, de nagy szétszórtságban élő népét a szegedi gvardián kormányozta. A ferences barátok voltak azok, akik Szegeden kívül 14 hódoltsági hely lelki gondozását is ellátták.
A kolostor kertjében gyógynövényeket termesztettek, melyekből gyógyírt készítettek. Mindez természetesen már a múlté, de a segítőkészség továbbra is jellemző a rendház tagjaira. Azt vallják magukról, hogy az emberi méltóság szolgálatában állnak. Ennek megfelelően igyekeznek segíteni a hajléktalanokon. Ugyanakkor betegek ápolására is vállalkoznak. Kiss Vidák nem tagadja, hogy szándékukat csak úgy teljesíthetik, ha másoktól kérnek. Az emberek megbíznak bennük, mert tudják, hogy a nincstelenek istápolói, ezért adakoznak nekik. Az egyik szegedi nagyvállalat például vállalta, hogy fedezi azoknak az élelmiszereknek az árát, amelyeket mindennap reggelire és vacsorára szétosztanak a hajléktalanok között, de a szegényebb családokat is támogatják. Esténként több mint száz hajléktalan keresi fel a ferencesek étkezőjét, reggelenként pedig ennél is többen.
Az étkezéssel kapcsolatban a házfőnök megjegyezte, hogy a hajléktalanokat a ferences testvérek és a segítségükre siető civilek úgy szolgálják ki, mint a pincérek az étteremben. Ennek lélektani hatása van, mert a szerencsétlen rászorultak legalább addig is úgy érzik, hogy emberszámba veszik őket, amíg a kolostorban tartózkodnak, ahol elbeszélgetnek velük.
– A hajléktalanokon kívül a nagycsaládosoknak is igyekszünk segítséget nyújtani – mondta Horváth Achilles plébános. Ismert tény, hogy ahol több gyerek van, ott nem igazán dúskálnak a javakban. Azon túl, hogy ruhaneműt, élelmiszert szereznek a rászorultaknak, ötleteket adnak arra, hogy könnyebben megoldják gondjaikat. Alsóvároson például az ő kezdeményezésükre jött ismét szokásba, hogy annak a kismamának, aki szült, az ismerősök felváltva hordják az úgynevezett komatálat.
Az 1503-ban felszentelt templommal kapcsolatban Achilles atya elmondta, hogy az abban található kegykép – amely Szűz Máriát ábrázolja – miatt búcsújáró hellyé vált. A képet valóságos legenda övezi. A Mária-képet a törökök elől a templom közelében található tóban rejtették el, de néhány évvel később éppen egy török katona találta meg, és adta át a ferences szerzeteseknek. A hagyomány szerint ennek a képnek köszönhető, hogy Savoyai Jenő herceg serege a zentai csatában győzelmet arathatott a törökök felett.
A templom felszentelésének 500. évfordulóját idén ünneplő ferencesek örülnek annak, hogy 1989 óta ott folytathatják áldásos tevékenységüket, ahol 1950-ben elődeiknek abba kellett hagyniuk. Boldogságukat azonban beárnyékolja néhány olyan jelenség, melyek napjainkban tapasztalhatók. Zatykó László atya lapunknak elmondta: a ferences közösséget aggodalommal tölti el, hogy gyermekeink, fiataljaink testi-lelki veszélyeztetettsége nőttön-nő, ezért hazánk demokratikus intézményeinek vezetőihez fordultak. Nyilatkozatukban úgy fogalmaztak, hogy a „mi urunk a pénz” szellemében működő kereskedelmi tévékben, megcsúfolva az emberi méltóságot, a játékosság látszatának trükkös csábításával a valónak hazudott ámítás romlott világába szédítenek százezreket, többségükben lelkileg éretlen tizenéveseket. Megrontás történik, méghozzá büntetlenül, demokratikus intézményeink hallgatásával.
Zatykó atyáék felteszik a kérdést, hogy ez a jólét velejárója? Olyan jólét köszönt ránk, hogy belepusztulunk. Most úgy látszik, hogy ez a fajta jólét fokozódik. Az iskolákban az új drogtörvénytervezet szerint 21 év alatt közös fogyasztás címén megengedhető lesz a beetetés. Ez a kábítószerre szoktatás, a pusztító drogfüggőség kialakításának első és hatásos lépése. A ferencesek vallásra és politikai pártállásra tekintet nélkül kérik népünk minden jó szándékú vezetőjét, hogy bölcs eréllyel foglaljon állást gyermekeink és fiataljaink testi-lelki egészsége védelme mellett. Az ezt veszélyeztető jelenségekkel szemben pedig lépjen fel egyértelmű és határozott szigorral, hogy a családok és a nevelő intézmények a törvényhozás, a végrehajtás és a jogszolgáltatás bátorító védelme alatt eredményesen végezhessék gyermekeink és fiataljaink testi-lelki növekedésének szolgálatát.