Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Ursula von der Leyen kabinetfőnöke már több mint egy évtizede hűséges társa az uniós elnöknek, miközben a háttérből lassan minden szálat a kezében tart. Bár formálisan nem választott vezető, a brüsszeli apparátusban Björn Seibert ma már olyan mértékű hatalommal rendelkezik, hogy sokan nem is Von der Leyent, hanem őt tartják az Európai Bizottság (EB) tényleges irányítójának.
Björn Seibert neve keveseknek mond sokat, de aki az Európai Bizottság folyosóin mozog, pontosan tudja, hogy ő Ursula von der Leyen jobbkeze, háttérből irányító hatalmi centruma. Seibert közel tíz éve kíséri Von der Leyent, előbb a német védelmi minisztériumban, majd Brüsszelben. Most, az EB második ciklusának kezdetén is ő vezeti az elnök kabinetjét – írja a Politico.
Ő a legbefolyásosabb tisztségviselő Brüsszelben, messze mindenki más felett
– mondta Mujtaba Rahman, az Eurasia Group európai vezetője. Egykori kollégái „fáradhatatlannak”, „ravasz stratégának” és „precíz végrehajtónak” tartják. Philip Gordon, Kamala Harris korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója szerint „senki sem értette jobban az EU-t és azt, hogyan lehet elérni benne dolgokat”. A 45 éves német politikai operátor teljes kontrollt gyakorol az EB működése fölött, a középszintű kinevezésektől a kommunikációs panelekig minden átmegy a kezén. Egyesek szerint gyakorlatilag a testület társelnökeként működik, mások egyenesen „csendes gyilkosnak” nevezik.
Ez egy rendkívül hierarchikus Európai Bizottság, ahol semmi sem jut át Björn jóváhagyása nélkül
– fogalmazott Bas Eickhout, a Zöldek EP-képviselője. A félelem kézzelfogható. Huszonöt megkérdezett uniós tisztségviselőből, diplomatából és szakértőből csupán három vállalta nevét, és közülük is csak egy mert kritikát megfogalmazni. Egy másik, névtelenséget kérő tisztviselő szerint „Seibert nem tud delegálni, és ez frusztrációt okoz a teljes apparátusban”.
Seibert működését leginkább a brutális hatékonyság és centralizáció jellemzi. A kabinetfőnök saját maga ellenőrzi a biztosjelöltek kabinetlistáit, a közleményeket, és még a középszintű kinevezéseket is. A 13. emeleti irodája előtt névtáblája az elnöké alatt lóg, ami példátlan Brüsszelben. A döntéshozatal lassulása mellett a politikai érzék hiányát is többen kritizálták. A leglátványosabb fiaskó a Markus Pieper-ügy volt, amikor Seibert nyomására egy német konzervatívot jelöltek kis- és középvállalkozások uniós követének, miközben két női jelölt jobb pontszámot ért el. A jelölést végül vissza kellett vonni, ami ritkán látott nyílt lázadáshoz vezetett az Európai Bizottságon belül.
Seibert eddig szoros kapcsolatot ápolt a Biden-adminisztrációval, különösen Jake Sullivannel, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójával is.
Együtt dolgozták ki az orosz szankciókat, és diplomáciai egyeztetéseik egyenesen a Fehér Ház rózsakerti sajtótájékoztatójához vezettek, ahol Ursula von der Leyen és Joe Biden együtt léptek fel.
Donald Trump visszatérésével azonban Seibert elvesztette korábbi washingtoni támaszát, és most újra kell építenie a kapcsolatokat. Bár elkísérte Maros Sefcovic kereskedelmi biztost a tárgyalásokra, Trump hónapokig nem volt hajlandó szóba állni sem Von der Leyennel, sem más uniós vezetővel. Az EB azóta minden lehetséges konfliktust igyekszik elkerülni.
Ez az egész a félelemről szól, attól való félelem, hogy megharagítjuk az amerikaiakat
– mondta egy volt tisztviselő. Seibertet gyakran hasonlítják Martin Selmayrhoz, Juncker kabinetfőnökéhez, akit annak idején „a Berlaymont szörnyének” becéztek. Egy volt francia kormánytisztviselő szerint azonban Seibert messze túlszárnyalta elődjét:
Ha Selmayr a régi T–800-as, akkor Seibert a folyékony fém T–1000.
Seibert a német védelmi minisztériumból indult, ahová az egykori mckinsey-s vezetőn, Katrin Suderen keresztül került, majd Von der Leyen tanácsadója lett. Seibertet beidézték a német parlament vizsgálóbizottsága elé, amely azt vizsgálta, hogyan osztottak ki jövedelmező szerződéseket a védelmi minisztériumban Von der Leyen vezetése idején külső tanácsadóknak megfelelő ellenőrzés nélkül, valamint hogy személyes, informális kapcsolatok hálózata segíthette-e elő ezeket a megállapodásokat. 2019-ben már együtt állták ki a német parlament védelmi botrányokat vizsgáló bizottságának kérdéseit. Seibert teljes emlékezetkiesést produkált.
Végtelen ismétlésben hangoztatta, hogy semmire sem emlékszik
– írta róla egy korabeli német beszámoló.
Miután Ursula von der Leyent az uniós vezetők jelölték az Európai Bizottság élére, kétharmados többségre volt szüksége az Európai Parlamentben, ám a feladatot – Manfred Weber visszautasítása miatt – tapasztalat híján is Björn Seibert vállalta magára, aki képviselőkkel kiegészítve éppen kilencszavazatnyi többséget szerzett. Bár kezdetben sokan kételkedtek Von der Leyen és Seibert alkalmasságában, gyorsan bebizonyították, hogy képesek uralni az EB működését. A Covid-járvány idején tovább erősítették hatalmukat, s bár a vakcinaszerződések tárgyalásait formálisan másokra bízták, valójában ők vezették azokat, köztük a Pfizerrel kötött, vitatott megállapodást is, amelyhez az SMS-ek is kapcsolódtak. A Pfizergate-botrány után a kritika nemcsak Von der Leyent, hanem egyesek szerint elsősorban Seibertet illette volna, akinek vezető szerepe volt a döntések előkészítésében.
Von der Leyen 2024-es újraválasztása után Seibert még nagyobb mozgásteret kapott. A meghallgatások alatt ő egyeztetett a politikai frakcióvezetőkkel, utána ő hagyta jóvá a kabinettagok névsorát. Az EB szerkezeti reformját három hónappal késleltette, mert még nem nézte át, ennyit számít az ő ideje Brüsszelben. A brüsszeli mitológia új névvel bővült. A politika legfelső szintjén nemcsak a formális döntések, hanem az informális kapcsolatok és a láthatatlan erőviszonyok számítanak, és ezeknek most Björn Seibert a megkerülhetetlen ura – írta a Politico.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Björn Seibert Seibert, Ursula von der Leyen kabinetfőnöke (Fotó: AFP)
Baráti gesztusok, de kevés kézzelfogható konkrétum.
Az Irán elleni szankciók közben élesednek.
Az ukrán elnök szerint Trumpot is megtámadták.
Az oroszok kulcsfontosságú célpontokat semmisítettek meg.
Baráti gesztusok, de kevés kézzelfogható konkrétum.
Az Irán elleni szankciók közben élesednek.
Az ukrán elnök szerint Trumpot is megtámadták.
Az oroszok kulcsfontosságú célpontokat semmisítettek meg.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Baráti gesztusok, de kevés kézzelfogható konkrétum.
Az Irán elleni szankciók közben élesednek.
Az ukrán elnök szerint Trumpot is megtámadták.
Az oroszok kulcsfontosságú célpontokat semmisítettek meg.
Repülőgép-szerencsétlenség Lengyelországban.
Irán nyitott arra, hogy felújítsák a tárgyalásokat az atomprogramjáról a nyugati országokkal, ha tárgyalópartnerei jó szándékot mutatnak – közölte Abbász Aragcsi.
Megelőzhető lett volna a minneapolisi tragédia?
Itt van ez a kiszivárgott dokumentum, hogyan alakítaná át az adórendszert a Tisza.
Baráti gesztusok, de kevés kézzelfogható konkrétum.
Képtelen visszatalálni régi formájához a korábbi ATP-világbajnok, Sztefanosz Cicipasz a US Openen is korán búcsúzott.
A Budapesti Közlekedési Központ a tanítási időszakhoz igazodó, sűrűbb menetrend szerint indítja járatait.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
